A Tatai Népfőiskola (1940-1944) működése és tevékenységének jelentősége
Magyary Zoltán és szakmai csapata szervezte a népfőiskolát, melynek megalakulását egy több éven át tartó és a járásban zajló szociológiai kutatás előzte meg. A kutatás megállapította, hogy számos feladat áll előttük, így ennek nyomán Márkus Jenő református tiszteletes ötlete alapján alakult meg a népfőiskola 1940. január 7-én, az első állami népfőiskolaként.
A Tatai Népfőiskola alapvető célja a parasztfiatalok ismereteinek bővítése, szellemi fejlődésének-tájékozottságának elősegítése, amit kiválóan teljesített e viszonylag rövid idő alatt. A dokumentált információk alapján látható, hogy a 9 tanfolyamon több mint 150 fő vett részt. Az utolsó tanfolyamok már a Hangya Szövetkezet keretei között működtek, amely révén önálló épületet is kaptak (Újhegyi u. 9.).
A Tatai Népfőiskola tanfolyamainak elindítása Benda Kálmán vezetésével zajlott, a népfőiskola 1944-ig működött. Hét tanfolyam szervezésére került sor, de 1944 elején indult egy tanfolyam az iparosok részére is. A programok a dán népfőiskolai gyakorlatnak megfelelően bentlakásosak voltak. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 165 fő vett részt a népfőiskola tanfolyamain.
A Tatai Népfőiskola végzős hallgatói jelentős tényezővé váltak lakóhelyükön. Erről Benda Kálmán – az első négy tanfolyam szakmai vezetője – a Magyar Szemle 1941. július 1-jei számában a következőket rögzíti:
• Hat községben havonta egyszer-kétszer rendszeresen, nyolcban alkalomszerűen előadásokat tartanak a népfőiskolások…
• Két helyen, Perbétén és Gután (ma Szlovákiához tartoznak) ezek a rendszeres összejövetelek… hamarosan állandó önképző tanfolyamokká alakulnak át…
• Az olvasás, a könyv szeretete is előrehaladt. Három községben keresztül vitték, hogy az iskolán ismertetett népi írók műveit, megszerzik a helyi könyvtárban. A volt főiskolások csak az iskola vezetőin keresztül 42 kötet könyvet rendeltek eddig maguknak,…
• A népfőiskolának négy vándorkönyvtára járja a falvakat négy faládában. Mindegyikben 35-40 más-más könyv van,…
• 24 községben a népfőiskolás bekapcsolódott a szövetkezet munkájába. (A megyei szociális szövetkezetre utal)
• 5 faluban a népfőiskolások megindították a tenyészállatok törzskönyvezését,…
• Két tejszövetkezetet alapítottak /Héreg, Vértestolna/.
• Csenkén (ma szintén Szlovákihoz tartozó község), a megye egyik legszegényebb községében földbérlő szövetkezetet hoztak létre. 50 gazda szövetkezett, és 250 kat. hold morva telepes birtokot béreltek ki.