A tatai piaristák közel 200 éves működése, nevelési-oktatási tevékenysége és kulturális hatása

Kiemelt kép a A tatai piaristák közel 200 éves működése, nevelési-oktatási tevékenysége és kulturális hatása című bejegyzéshez

Az erős szociális érzék, a hivatástudat és a magas szintű oktató tevékenység jellemző Kalazanci Szent József rendalapító munkatársaira. Ezeket az erényeket értékelhette gróf Esterházy Miklós, mikor a kegyesrendieket Tatára hívta.

Az első tanévben 1765-ben összesen 415 tanulója volt a tatai nagygimnáziumnak. Országszerte kevés helyen szerveztek konviktust (kollégium) a gimnáziumok mellé, a tatai piaristáknak már 1767-ben volt három bentlakójuk. 1848-ig az évente 25-30 diák nem csak ellátást kapott, hanem színpadi előadásokkal, koncertekkel is foglalatoskodhatott.

A kisgimnázium 8 osztályossá fejlesztéséhez új tanulmányi épületre volt szükség. Az építkezést erősen támogatta Esterházy Ferenc (†1909), illetve özvegye. Az első világháború utáni években olyan mértékben nőtt a Tatabányáról vonatozó diákok száma, hogy az 1940-es évekre már az iskola diákságának közel felé tette ki. A város fölé emelkedő pompás neobarokk zsöllyés díszterméből most is fölséges kilátás tárul az Öreg-tóra.

A tatai piaristákhoz járt Rómer Flóris Ferenc régész és Vincze Imre Erkel-díjas zeneszerző is. A tanárok közt számos korának ismert, nagy tudású személyisége működött itt. Révai Miklós nyelvész, Dobroszláv Lajos festőművész mellett említeni kell a tudományos ismeretterjesztés úttörője, Öveges József nevét is. A piarista rendbe 1912-ben, tizenhét éves korában vették fel, egyetemi tanulmányait, mint matematika-fizika szakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján folytatott teológiai tanulmányokat. Két időszakban, 12 évig volt a városban tanár.

Az 1948-as államosítással megszűnt a tatai piarista gimnázium működése. 1950-ig a kegyesrendi atyák lelkigyakorlatos házat üzemeltettek a rendházban, illetve lelkipásztorként dolgoztak környékbeli plébániákon. Tatai jelenlétük váratlanul fejeződött be. A szerzeteseket június 18-ról 19-re virradó éjjel a kommunista államvédelmi hatóság erőszakkal szállította el a városból, mindent itt kellett hagyniuk.

A gimnáziumi épületet immáron az állami középiskola, az Eötvös József Gimnázium használja. A rendház sokáig üresen állt, de napjainkra egyetemi szintű felsőfokú tevékenység színhelye lett. A Tatai Közösségi Felsőoktatási Központot alakították ki a korábban pusztulásnak indult patinás épületben. A Magyary Zoltán Népfőiskola és a Peron Tehetségközpont is e falak közt működik.

Ha nehézségek árán is, de az alapítók szándékai megvalósultak, a piaristák nevelésükkel, az oktatással nagyban segítették a Tata környéki értelmiség kialakulását, annak folyamatos biztosítását. Hatásuk a gimnáziumból kikerült diákok életvitelén, ténykedésén a gimnázium megszűnése után sok évvel is érzékelhető. Az itt maradt öregdiákok sok értéket mentettek át a kegyesrendieket nélkülözni kénytelen időszakra.