Fellner Jakab építőmester tatai munkássága

Fellner Jakab építőmester tatai munkásságát a Tata Települési Értéktár Bizottság 2022-ben vette fel a tatai értékek közé.

Tata építőmestere

„A XVIII. századi Magyarország legnagyobb építőművésze és mérnöke volt. Barokk szellemű alkotásainak egyéni stílusa harmonikusan forrt egybe a magyar tájjal és lélekkel” – emlékezik Fellner Jakabra a tatai nagytemplom falán 1940-ben elhelyezett kőtábla.

Fellner Jakab, a XVIII. században újjáépülő Magyarország meghatározó jelentőségű építőmestere tevékeny élete során barokk épületek sorát

tervezte, s Tatán hozzájárult a harmonikus barokk városkép kialakulásához is, az ő irodájában születtek az egykori Esterházy-birtok mezővárosainak és községeinek, így a birtokközpont Tatának is építészeti tervei.

A berendezkedő uradalmak építési feladatainak bőségét látva érkezett 1745-ben Magyarországra a huszonhárom éves, morvaországi születésű fiatalember. Pallérként dolgozott a ráckevei és béllyei kamarai uradalom, majd Komárom vármegye építkezésein. Két évre rá pallérként a tatai kapucinus templom építését vezette. Ettől kezdve tevékenységének színtere fokozatosan Tata lett. Miután 1748-ban a komáromi építő céh mesterré fogadta, önálló vállalkozóként dolgozhatott, utóbb a folyamatos építkezések miatt szervezett tatai uradalmi építési iroda vezető mestere lett. Ekkortájt már Baumeisterként, azaz építőmesterként írta alá nevét, 1773-ban nemesi címet kapott, s attól fogva Architekt, tehát építész volt a titulusa.

Nevét 1908 óta jegyzi a művészettörténet, de életműve még ma is kutatásra vár. A kétségtelenül neki tulajdonítható épületek között van a Koller Ignác püspök megbízásából épült veszprémi püspöki palota, a pápai plébániatemplom, amellyel Esterházy Károly püspök saját birtokának főterét koronázta meg s ugyancsak Esterházy Károly megbízásából az egri líceum .

Amikor az Esterházy család fraknói, másként szólva grófi ága az 1727-ben megvásárolt tatai uradalom és a korábban megszerzett gesztesi uradalom kiépítéséhez fogott, az számos feladatot kínált. Több száz épület, építmény köthető Fellner nevéhez, a kastélyok és templomok mellett plébániaházak, vendégfogadók, malmok, téglavetők, sörházak, borpincék, istállók, hidak, szobortalapzatok. Mindezt akadémiai tanulmányok híján, nyilván kivételes tehetséggel megáldva, az építési gyakorlat adta tapasztalattal, valamint a mintakönyvekből, tervgyűjteményekből megszerzett tudással felvértezve tudta megvalósítani.

Fellner falusi templomainak egyike Nagyigmándon