Kerti Károly grafikusművész munkássága

Kerti Károly (Magyarbóly, 1917. okt. 21. – Tata, 1986. nov. 29.): Munkácsy-díjas grafikus.

1937-1942 között a Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei Benkhardt Ágost és Boldizsár István voltak. 1942-ben Elekfhy Jenő mellett tanársegéd. 1942-tól 1947 júliusáig katona, majd hadifogoly volt. 1947-57-ig Orosházán, utána Tatán élt és dolgozott rajztanárként a Vaszary János Általános Iskolában. Munkáiban Picasso képeinek tanulságait ötvözte népművészeti elemekkel. Korai művein ipari tájakat, gépeket, történelmi eseményeket ábrázolt. Később a természet és az ember áttételes, geometriai módon átlényegített ábrázolására törekedett. Jelentősek színes papírmetszetei is. 1961-ben kapott Munkácsy-díjat.

Alba Regia-díjjal és Csók István-emlékéremmel tüntették ki. Jelentős a rajzoktatói tevékenysége is. A sokszorosító grafika több műfaját művelte, monotípiákkal, térplasztikai alkotásokkal és tervekkel, valamint festményekkel jelentkezett a tárlatokon. Gyakran állított ki itthon és külföldön. Műveit bemutatta a szomszédos országokban és Lengyelországban, Olaszországban, Franciaországban, Norvégiában, Finnországban, Kínában és Brazíliában. Állami megbízásra több sgraffitót, faintarziát készített.
Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában, az esztergomi Balassa Bálint

Múzeumban és a tatai Kuny Domokos Múzeumban. Kerti Károly születésének 100. évfordulója alkalmából a Tatai Helytörténeti Egyesület kezdeményezésére volt munkahelyén, a tatai Vaszary János Általános Iskolában emléktáblát helyeztek el, a Kuny Domokos Múzeum pedig nagyszabású kiállítást szervezett.