Vaszary János festőművész munkássága és szellemi hagyatéka

Vaszary János festőművész és grafikus 1867. november 30-án született Kaposváron, 1939. április 19-én Budapesten hunyt el.  A magyar festészet egyik legnagyobb alakja.

Nemzetközi szinten ismert magyar festőművész, aki a századforduló modern irányzatait átfogóan ismerte és munkásságában is alkalmazta. A Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt. Több európai városban tanult és dolgozott, többek között Münchenben, Párizsban, Rómában, Velencében és Firenzében, valamint Spanyolország több városában.  Az 1900-as évek elején gobelin- és plakáttervezéssel is foglalkozott. Stílusára leginkább a francia avantgard hatott.   A világháborúban haditudósítóként dolgozott a szerb-orosz fronton, ezen időszak alatt  születtek a háború borzalmait hűen ábrázoló, megrázó festményei.

1920-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, a szabad szellemű oktatás gyakorlatát hozva az intézménybe. A Képzőművészek Új Társasága, a progresszív, franciás szellemű művészet támogatására 1924 és 1949 között Budapesten működő művésztársaság tagja volt, majd 1923-ban megalapította az Új Művészek Egyesületét. Több művészeti díj birtokosa volt, így 1898-ban társulati díjat, 1902-ben pedig állami kis aranyérmet, 1929-ben Genovában aranyérmet nyert. Több képe külföldi múzeumokban található.

Vaszary János életpályája és alkotásai révén szorosan kötődött Tatához. 1912-től haláláig, 1939-ig feleségével, Rosenbach Máriával (Mimi) együtt tavasztól késő őszig tartózkodott és dolgozott  Tatán, az úgynevezett Vaszary-villában. Az épületet a gödöllői művésztelep neves építész-iparművésze, Thoroczkai Wigand Ede tervezte. A terasz, a pergola, valamint a dupla szárnyú ajtó biztosította a külső és a belső tér szerves kapcsolatát.   Vaszarynak az 1930-as években készült veranda és kertfestményein számos jelét találhatjuk annak, hogy a házhoz tartozó kertet mennyire mindennapi életéhez tartozónak tekintette a házaspár.

Híres, Tatán készült, tatai ihletésű képei:

• Lovasok a parkban (1919)
• Parkban (1928)
• Nő kerti székben (1930)
• Verandán álló piros pizsamás nő (1930)
• Parkban fekvő nők (1930)
• Fürdőzők a szabadban (1909)

Az I. világháborúból az orosz hadszíntérről Vaszary tatai otthonába érkezett haza. Évekig a látottak hatása alatt volt, festői stílusa is ennek hatására alakult át. A tatai múzeum gyűjteménye mindössze néhány Vaszary-rajzot ill. festményt őriz. Ezek között van egy ceruzarajz, amely kimerült, pihenő katonákat ábrázol. A vázlat Lembergben készült 1915. március 4-én. A kép érdekessége, hogy a tatai Vaszary-villából került elő.

A művész Tatán az Almási úti temetőben nyugszik. Vaszary János emlékezetét napjainkban Tatán a róla elnevezett általános iskola pedagógusai, valamint művésztanárok, művészek, művészettörténészek, valamint Tata Város Önkormányzata őrzi. Vaszary János halálának 150. évfordulója alkalmából a Vaszary János Általános Iskola diákjai a művész életét bemutató színdarabbal emlékeztek meg. 2015. októberében a Kuny Domokos Múzeum Vaszary kertje címmel nagyszabású kiállítást rendezett a tatai várban.

1939. április 19-én Budapesten halt meg, Farkasréten ravatalozták fel, majd április 22-én Tatán, az Almási úti temetőben helyezték örök nyugalomra. A mai napig itt található a sírja.