Tata számokban

FÖLDRAJZI FEKVÉS, MEGKÖZELÍTHETŐSÉG

A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el, a Gerecse és Vértes hegységeket elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál. A lakóterületek jellemzően a síkvidéki településrészen, 120-160 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, míg Agostyán településrész kb. 180-200 méteren. A település legalacsonyabb pontja a Mikovinyi-árok mentén, kb. 116 méteren, legmagasabb pontja, az Agostyáni-hegy pedig kb. 429 méteren fekszik a tengerszint felett.

A Tatai-árokban nemcsak a Tatabánya felől érkező, az Öreg-tavat tápláló, majd annak vizét a Dunába vezető Által-ér folyik, hanem kisebb patakok is (Fényes-patak, Mikoviny-árok). Az árokban észak-északnyugat felé folyó patakok vizét Tata és alatta Naszály határában sok halastóba vezetik; ezeket közös néven Tatai-tavaknak nevezzük. Közülük a legrégibb az Öreg-tó. A tavak a tavaszi és az őszi madárvonuláson is a vándormadarak fontos  pihenőhelyei. A vizes élőhelyek védelméről elfogadott ramsari egyezmény alapján 1989. március 17-én ezeket az egyezmény hatálya alá tartozó és eszerint védett Tatai tavak ramsari területben fogták össze.

Tata szomszédos települései: Almásfüzitő, Baj, Dunaalmás, Kömlőd, Mocsa, Naszály, Neszmély, Szomód, Szőny, Vértesszőlős, valamint a megyeszékhely Tatabánya, ami 9 kilométerre fekszik délkeleti irányban, a fővárostól 60 kilométerre.

A városon áthalad az 1-es főút és az Budapest–Bécs nemzetközi vasútvonal. Mellette halad el az M1-es (E60, E75 Bécs–Budapest-autópálya), amelyre közvetlen csatlakozása van a városnak.

A közeli települések közül Bőnnyel (Kocson át) a 8136-os út, Kömlőddel a 8137-es út, Naszállyal a 8138-as út, Szőnnyel (Grébicspuszta érintésével) a 8139-es út köti össze. Oroszlány és a Velencei-tó térségétől a több mint 60 kilométer hosszú 8119-es út vezet a városig.

KÖZIGAZGATÁS

Tata a Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye által alkotott, Székesfehérvár központú Közép-Dunántúli Régióban fekszik, a régió nyolcadik legnépesebb települése. Komárom-Esztergom megye 11 városának egyike, a megye harmadik legnagyobb népességszámmal bíró települése Tatabánya és Esztergom után.

A 2012. évi XCIII. törvény alapján Tata a Tatai járás székhelye. A járáshoz 10 település tartozik, melyek a következők: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Tata és Vértestolna. A járás területe 306,71 km2, lakónépességének száma 2019. december 31-én 39.142 fő. A járás népességének kb. 60%-a Tatán él, a város pedig a szűkebb térség hagyományos kereskedelmi, kulturális, oktatási egészségügyi és idegenforgalmi központja.

ÉGHAJLAT

A terület éghajlatára a mérsékelten meleg, száraz mezoklíma a jellemző, évente 1920-1940 óra közötti napfénysütéssel. Az évi középhőmérséklet az 1960-1990-es referencia időszakban 9,8-10,2 Celsius-fok volt. A legmelegebb nyári napokon rendszerint eléri a hőmérséklet a 33,5-34 Celsius-fokot, míg a téli hidegebb napokon akár -17 Celsius-fok is lehet. A napi középhőmérséklet átlagosan 192-195 napon keresztül haladja meg a 10 Celsius-fokot. Az év folyamán mintegy 190-192 napig nem csökken fagypont alá a hőmérséklet. Az éves csapadékmennyiség 550-580 mm. Leggyakrabban ÉNY-i irányú szél az uralkodó széljárás, de jelentős a DK-i szél aránya is. Az átlagos szélsebesség valamivel 3 m/s felett van.

Éghajlat szempontjából fontos megemlítenünk a klímaváltozást, mint Tatát is érintő problémát. Ennek hatása van a településen belüli klimatikus adottságokra, melyeket meghatározó tényezők, mint például a térségi klimatikus adottságok; uralkodó szélirány; domborzat magassági viszonyai; domborzat kitettségi viszonyai; mikrodomborzati adottságok; természetes és mesterséges zöldfelületek mérete; vízfelületek száma, kiterjedése; patakmedrek, ökológiai folyosók; beépítettség mértéke; átszellőzési viszonyok; burkolt felületek mérete, száma; levegőminőség és az emberi tevékenység általi kibocsátás.

DEMOGRÁFIA

Tata lakossága 23.441 fő, ezzel középvárosnak minősül. Területe: 7811 ha, a népsűrűsége pedig 299,72 fő/km2.

Tata város lakónépessége az elmúlt közel másfél évszázad adatait vizsgálva az 1870-1949 közötti időszakban visszafogott növekedést mutat, majd a következő évtizedekben (1949-1980) már egy sokkal dinamikusabb népességgyarapodás figyelhető meg az 1954- ben újra várossá nyilvánított településen.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a lakónépesség száma 1990-ben 25.049 fővel tetőzött, majd egy jelentősebb csökkenés után egy kisebb mértékű, de folyamatos népességszám apadás figyelhető meg. Ennek hatására a lakónépesség száma az 1990-es 25.049 főről 2019-re 23.441 főre csökkent, ami az időszakra egy 6,42% -os népességfogyást jelent. Ez a folyamat a legintenzívebb 1990 és 2001 között volt, amikor a fogyás mértéke átlagosan elérte az évi 0,36%-os értéket, majd utána beállt átlagosan egy kb. 0,14% -os értékre. A tendencia a természetes fogyásnak és a népességvándorlásnak tudható be.

A 2011-es népszámlálás és az újabb statisztikák is azt mutatják, hogy a városban a kiskorú korosztályok aránya kisebb a felnőtt korosztályokénál, a népszámlálási adatok alapján megrajzolható korfa alakja pedig urnát formáz, mely nehezen fenntartható társadalmi szerkezetet, öregedő társadalmat jelez. A település öregedési mutatója (a 60-X éves népesség aránya a 0-14 éveshez viszonyítva)   Tata értékei a megyei és az országos átlagnál kedvezőtlenebbek.

A 2011-es népszámlálási adatok alapján a település lakosságán belül 85,3% volt a magyarok aránya, miközben a további nemzetiségek voltak jelen: németek (2,7%), cigányok/romák (0,8%), szlovákok (0,3%) románok (0,2%) horvátok (0,1%) és lengyelek (0,1%). Ezen felül 1,2% volt az egyéb, nem hazai nemzetiségek aránya, míg további 14,6%-a nem kívánt a kérdésre a népszámlálás alkalmával válaszolni. Tatán német és lengyel kisebbségi önkormányzatok működnek, továbbá egy német nemzetiségi múzeum is található a településen.

A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 13,7%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 21% (30,7% nem nyilatkozott).

NÖVÉNYZET

Az Öreg-tavat csaknem 300 hektár erdő veszi körül. Tata egyik egyediségét éppen az adja, hogy a lakott területbe nemcsak az Öreg-tó hatalmas vízfelülete, hanem a nagy kiterjedésű erdők is mélyen benyúlnak. Így fordulhat elő, hogy a hétvégi házak, üdülők, szállodák közvetlen szomszédságában megannyi vadon élő állat figyelhető meg: őzek, vaddisznók, rókák, borzok, esetenként szarvasok.

A nagy kiterjedésű erdők háborítatlan részein egykor olyan ritka madárfajok költöttek, mint a békászó sas vagy a fekete gólya. Az Öreg-tó körüli erdők madárvilága ma is igen gazdag. Az idős, odvas fák sokasága és a víz közelsége megannyi poszáta-, rigó-, cinege- és harkályfajt vonz, télen pedig a sok fagyöngy termése nyújt terített asztalt az ideérkező sokezernyi fenyőrigónak és csonttollúnak.

Az odvas fák pedig több denevérfajnak biztosítanak ideális szaporodóhelyet.

Az Öreg-tó teljes területe a környező erdőkkel együtt a Natura 2000 európai ökológiai hálózat részét képezi, különleges madárvédelmi területként.

VIZEK

Felszíni vizek

Tata közigazgatási területe az Által-ér vízgyűjtőterületéhez tartozik, mely egyben a település legjelentősebb vízfolyása is. Az Által-ér erősen módosított víztest, a vízfolyás hossza 49,8 km, vízgyűjtőterülete 521 km², a fővölgy hossza 53 km, az évi átlagos vízhozama az Öreg-tó belépési szelvényében 1m³/s alatt van. A vízgyűjtő a torkolattól Tata magasságáig 6-9 km, Tatabányánál 13 km-re szélesedik. Az Által-éren kívül a város közigazgatási területét érinti a Fényes-patak, a Naszály-Grébicsi-vízfolyás, a Mikovinyi-árok és az Árendás-patak, továbbá számos kisebb árok, csatorna, vízfolyás és vízmosás található Tatán.

Emellett Tata közigazgatási területén számos mesterséges állóvíz is található, melyek közül a jelentősebbek az Öreg-tó, a Derítő-tó, a Cseke-tó, az Asszony-tó, a Városi-tó és a Réti halastavak, melyek jellemzően víz-vagy halgazdálkodási céllal létesültek.

Felszín alatti vizek

Tata város területe felszín alatti ivóvízkivitel védőterülete (karszt), valamint tápanyag-és nitrátérzékeny terület is. A karszt felszín alatti víztest mennyiségi állapota jó, kémiai állapota pedig úgyszintén jó. A porózus és hegyvidéki felszín alatti víztest mennyiségi állapota jó, kémiai állapota pedig szintén jó. A sekély porózus és sekély hegyvidéki felszín alatti víztestek mennyiségi állapota jó, kémiai állapota pedig gyenge és jó, de gyenge kockázattal.