Tükör-forrási-barlang

Tükör-forrási-barlang

A szabadtéri színpad alsó részéhez közel, 136 m Af. fakadt a forrás, amelynek víztermelése, bár két kutat is fúrtak a közelében, 1975-re veszélybe került. Ekkor vetődött fel, hogy a már részben ismert forrásbarlangot a víztermelés szolgálatába lehetne állítani.
A Komárom Megyei Vízművek felkérésére ezt a munkát a tatabányai szénbányák barlangkutató csoportja végezte, Sashegyi László vezetésével. Ekkor még 24 m mélységben szabad karsztvízszintet sikerült elérni, később a barlang már talpig kiszáradt.

Közel 30 m mély, csaknem függőleges, váltakozó szelvényű kürtő-jellegű barlang van itt, amely rendkívül változatos rétegsort harántol, természetes geológiai feltárás gyanánt. A feltörő víz a korróziós és eróziós hatást a kőzetminőség függvényében tudta kifejteni. A járatszelvény is eszerint hol szűkebb, hol pedig tágabb. Vázlatos rétegsora alulról felfelé: cementált kavics, sárga agyag, vékony barnakőszéntelep (!), szürke márgás homok, agyagos homok, tarka agyag, cementált kavics, forrásmészkő, konglomerátum, majd egy kb. 2 m vastag édesvízi mészkőréteg.
A lazább rétegekben a forrás által nagy energiával felhozott keményebb szemcsék eróziós úton 3 nagyobb termet hoztak létre. A kutatók találtak néhány visszaoldott cseppkőképződményt is, ami arra enged következtetni, hogy Tata térségében a karsztvíznívó bizonyos változásokat mutatott, de sajnos ennek időbeli viszonyait még nem ismerjük.
A barlang egyik 1986-os bejárásakor a szennyezett vizű Cseke-tó közelségéből adódható beszivárgási nyomokat észleltünk, ami több más, már említett intő jel mellett további figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az immár inaktív tatai termális karsztrendszer-járatok igen komoly potenciális szennyeződés-nyelők, és hosszú távon a mélykarszt antropogén elszennyeződését eredményezhetik!

Tükör-forrási barlang bejárata Fotó: Almády Zoltán	A visszatérőben lévő karsztvíz már megjelent a Tükör-forrási barlangban Fotó: Almády Zoltán