Rendkívüli ülésen tárgyaltak a képviselők a Várárok Tóváros felé eső részének eladásáról
Rendkívüli ülést tartott Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete szeptember 12-én délelőtt a Városházán, ahol egy napirendi pontot tárgyaltak, a Várárok Tóváros felé eső részével kapcsolatosan.
A Tatai Vár épülete és a várudvar, illetve a Várárok Hajdú utca felé eső része az önkormányzat tulajdona, míg a Zsigmond bástya és a Várárok Tóváros felé eső része a rendszerváltozást követő privatizáció keretében magántulajdonba kerültek. A Várárok Tóváros felé eső része (az 1875 hrsz. ingatlan) a 2011. óta felszámolás alatt lévő Tatai Mezőgazdasági Zrt. tulajdonában van. A cég felszámolója egyszer, 2017-ben már megkísérelte pályázat útján értékesíteni a területet, de akkor az eljárás eredménytelen lett. A felszámoló a cégközlöny 2025. augusztus 21-i számában ismét pályázati kiírást tett közzé, melynek értelmében a pályázatokat 2025. szeptember 5. és szeptember 22. között van lehetőség benyújtani kizárólag az elektronikus értékesítési rendszeren keresztül. A kiírás értelmében az ingatlan becsértéke és minimum vételi ára nettó 102.600.000 forint. A pályázati eljárás az eredeti határidő előtt, 2025. szeptember 5-én véget ért, a legmagasabb vételi ajánlat nettó 104.000.000 forint. A pályázat azért érhetett véget, mert a jelentkezési és feltöltési határidőig minden, korábban ajánlati biztosítékot befizető pályázó megtette a tényleges vételi ajánlatát.
A Magyar Államnak és Tata Város Önkormányzatának elővásárlási joga van a területre, ezért, ha a felszámoló értékesítési pályázata érvényes és eredményes, úgy köteles az elővásárlásra jogosultak nyilatkozatát kérni az elővásárlási jog gyakorlása kapcsán: elsőként a Magyar Államtól, és amennyiben az állam nem kíván élni az elővásárlási jogával úgy önkormányzatunktól.
A rendkívüli ülést követően Michl József polgármester tartott sajtótájékoztatót, melyen elmondta: – Azért hívtam most össze a képviselő-testületet, hogy először is döntsünk arról, hogy éljünk-e majd az elővásárlási jogunkkal abban az esetben, ha az állam nem kíván élni vele. Persze ebben a helyzetben a fedezetről is gondoskodnunk kell majd, hiszen jelenleg nincs a költségvetésünkben elkülönítve erre pénz. Ha korábban a testület relatív többsége, a FÜGE (Függetlenek Együtt Egyesület) képviselőcsoportja támogatta volna az indítványomat, miszerint értékesítsünk bizonyos ingatlanokat annak érdekében, hogy biztonságos legyen a gazdálkodásunk, és ilyen esetben legyen mihez nyúlnunk, akkor ez most nem volna ilyen nagy kérdés előttünk.
A képviselő-testület végül elfogadta a négy pontos határozati javaslatot, mely szerint:
-a Várárokkal kapcsolatos tájékoztatást tudomásul veszi,
-elkötelezett és mindent megtesz a Várárok ingatlan köztulajdonba kerülése érdekében,
-felhatalmazza a polgármestert, hogy folytasson le soron kívül egyeztetést a tatai 1875 hrsz.-ú ingatlan esetében elővásárlásra jogosult Magyar Állam képviselőivel, és annak eredményéről legkésőbb a Képviselő-testület szeptemberi rendes ülésén adjon tájékoztatást,
-és felkéri a polgármestert, hogy amennyiben az elővásárlási jog gyakorlására irányuló megkeresés a felszámolótól megérkezik, úgy a megkereséstől számított öt napon belül intézkedjen a Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívásáról az elővásárlási jog gyakorlásáról és a szükséges fedezet biztosításáról szóló döntés meghozatala érdekében.
Michl József sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: – A Tatai Vár mindannyiunk közös öröksége, és szeretnénk minél hamarabb teljes egészében, egységes ingatlanként kezelni. A Várárok szóban forgó része jelenleg önálló helyrajzi számon van, 35 éve magántulajdon, most el kívánják adni, így tehát van egy lehetőségünk arra, hogy a város belépjen elővásárlóként.
