Szakmai konferenciának adott helyet a Tatai Német Nemzetiségi Múzeum

„50 év a nemzetiségi kutatásokban” címmel rendeztek konferenciát városunkban október 27-én, a Magyar Néprajzi Társaság és a Kuny Domokos Múzeum szervezésében a Német Nemzetiségi Múzeumban.

1975-ben, 50 éve rendezték az első, nagy nemzetiségi konferenciát Békéscsabán, s öt évtizede ott indították el a szakmai programsorozatot. Előtte három évvel alakult meg a Magyar Néprajzi Társaság nemzetiségi szakosztálya, amely az első konferencia egyik fő motorja volt, s amely az idei, jubileumi emlékező, és összefoglaló szándékú tanácskozást is szervezte Tatára – nyilatkozta Dr. Kemecsi Lajos. A Néprajzi Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: – Európában – Izland kivételével – minden országban élnek nemzetiségek a többségi nemzeten kívül, Magyarország esetében ez különleges hangsúllyal van jelen, hiszen az ország határai nem esnek egybe a nemzet határaival. Annak idején, a 70-es években a Magyar Néprajzi Társaság kettős céllal indította el a programsorozatot. Egyrészt azért, hogy reflektorfénybe kerüljön az itt élő nemzetiségek szerepe, mindaz, ami a közös kultúránkat erősíti és gazdagítja. Másrészt pedig kimondva kimondatlanul, különböző időszakokban más és más hangsúllyal jelen volt az is, hogy példát kívántunk mutatni a szomszédos országokban működő, többségi nemzetet képviselő, hasonló kulturális, tudományos szervezeteknek, ezzel támogatva, segítve az ott kisebbségben élő magyarság kultúrájának fenntartását.

A Német Nemzetiségi Múzeumban Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője köszöntötte a résztvevőket, majd a programot Dr. Kemecsi Lajos, és Dr. Schmidtmayer Richárd, a tatai múzeum igazgatója nyitotta meg.

Schmidtmayer-Busa Mónika, a Kuny Domokos Múzeum néprajzos főmuzeológusa az esemény helyi vonatkozásaival kapcsolatban elmondta: – Elsősorban a Tatai Német Nemzetiségi Múzeum létrejöttéhez kötjük a helyi nemzetiségi kutatások indulását. A hetvenes években egy országos kezdeményezésbe kapcsolódtunk be még Nemzetiségi Múzeumként, ami akkor a szlovák és a német nemzetiség együttes, elsősorban tárgyi kultúrájának a gyűjtését jelentette. Ehhez később, főleg Fatuska János munkája nyomán kapcsolódott a szellemi kultúra, a hagyományok őrzése, kutatása. A nemzetiségi kutatások azért képezik mind a mai napig nagyon fontos részét a történettudományoknak, mert a magyarországi nemzetiségek jelentős szövetét képezik a magyar társadalomnak.

Az egész napos szakmai rendezvény előadásai többek között foglalkoztak Eperjessy Ernő nemzetiségkutató munkásságával, hazai horvát és szerb muzeális gyűjteményekkel, valamint a legújabb nemzetiségi néprajzi tanulmánykötetekkel.