Szakmai konferenciát rendeztek a Forrásvizek Napja alkalmából

A Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. szervezésében, Tata Város Önkormányzata és az Által-ér Szövetség együttműködésével az Új Kajakház Ökoturisztikai Központban rendeztek szakmai találkozót május 19-én a tatai karsztvizek visszatérésének 25. évfordulója alkalmából.

A rendezvény célja az volt, hogy tudományos megalapozottságú előadások és szakmai párbeszéd keretében mutassa be a tatai karsztvízrendszer múltját, jelenlegi állapotát és jövőbeli kihívásait, különös tekintettel a klímaváltozás, a felszín alatti vizek védelme és a vízgazdálkodás kérdéseire.

Május 19. a Forrásvizek napja, a kezdeményezés a Gyermekekkel a Természetért Egyesület javaslatára indult útjára 2013-ban azért, hogy felhívják a figyelmet a forrásvizek tisztaságának megőrzésére, a vízkészletek védelmére és a természetjárás fontosságára. A tatai konferencián a szervezők nevében Pap Tibor, a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntőt, hangsúlyozva, hogy közös a felelősségünk a természeti kincseink, így forrásvizeink jövőjével kapcsolatban is. Pap Tibor elmondta: – A Tatai Fényes Tanösvény megalkotásával egy olyan hely jött létre, ahol a természeti csoda nem csupán létezik, hanem megélhető, tapintható és befogadható. Most, 2026-ban mi vagyunk soron, a mi feladatunk ennek a területnek a fenntartása és működtetése, de ennél sokkal több is. Az a felelősségünk, hogy gondoljunk a jövőre, s mindaz, ami a Fényesen egymás mellett megtalálható – a strand, a horgászat, a búvárkodás, a tófürdő, a kemping, a szállások és a tanösvény – ne csupán egymás mellett létezzen, hanem szinergikusan, egységes egészként működjön. Olyan egységként, amely gazdaságilag és környezetileg is fenntartható, amely modern, mégis természetközeli, vonzó, de nem tömegorientált, s hosszú távon egyaránt szolgálja a tataiakat és az ide látogatókat. Ennek koncepcióján dolgozunk jelenleg is, és örömmel fogadjuk az ötleteiket, véleményüket, gondolataikat, hiszen ez a kincs mindannyiunké.

Tata különleges természeti értékeinek jelentős részét adják a vizek, melyek hasznosításának hagyományai több évszázados múltra tekintenek vissza. A mögöttünk álló évtizedekben számos változás jellemezte Tata környezeti állapotát, elsősorban a karsztvízforrások terén. Az 1950-es évektől kezdődő tatabányai szénkitermelés során rendkívül intenzív vízkiemelés folyt, aminek hatására a karsztvízszint jelentősen lesüllyedt, és az 1970-es évekre a tatai források teljesen eltűntek. A bányászat megszűnése után a karsztvízszint lassan emelkedni kezdett: először a legmélyebben fekvő Fényes-források fakadtak újra 2001-ben, majd sorban újabb források törtek fel. Újbóli megjelenésük egyrészről komoly kihívásokat, ugyanakkor óriási lehetőségeket is jelentett és jelent. 2014-ben Tata Város Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettel (MFGI), amely kutatási programot indított el azért, hogy hidrogeológiai modellre, földtani veszélyforrások felmérésére, valamint településszerkezet-változás és épületállomány vizsgálatára alapozva meghatározzák a visszatérő források okozta kockázatok elhárításának lehetőségeit, illetve hasznosításuk lehetséges módozatait. Az MFGI tanulmányban foglalta össze kutatási eredményeit, és intézkedési tervet dolgozott ki a források fenntartható kezelésére. Az önkormányzat az elmúlt években ezen javaslatok alapján saját erőből, és támogatások segítségével végezte el több helyszínen a vízrendezési munkákat. Ezekről a munkálatokról, beruházásokról is beszámolt nyitóbeszédében a konferencián Michl József polgármester, aki többek között szólt a Réti 8-as halastó természetes vízi élőhellyé történő rehabilitációjáról, a Grófi-tó felújításáról, a forráskárok kezelésére kapott állami támogatások felhasználásáról – például a Május 1. úton lezajlott helyreállításról, a Kismosó-patak mederrendezéséről valamint a Malom-patak medrének megújításáról, és számos vízrendezést szolgáló fejlesztésről melyeket a mögöttünk álló esztendőkben valósítottak meg. Michl József kiemelte: – Ritka és nagy öröm egy közösségnek az, ami egy emberi beavatkozás következményeként elvesztett kincs, teremtett szépség és természeti csoda visszajöttét, sikeres rehabilitálódását jelenti. A tataiaknak abban van részük, hogy a visszatérő források jelenéről gondolkodunk, beszélünk, és a jövőjéről tervezhetünk.

A szakmai találkozón az előadók számos témát érintettek, ezek között voltak a klímaváltozás hazai hatásai, a jövő vízgazdálkodási lehetőségei, Tata karsztvizeinek múltja és jelene, valamint a karsztforrások hozamának mérési lehetőségei.

A konferencia részeként az érdeklődők szakvezetésen vehettek részt, emellett a Forrásvizek napja alkalmából a Fényes Forrásvidéken a mai napon térítésmentesen lehet bejárni a tanösvényt, s az érdeklődők aktív szabadtéri programokon is részt vehetnek.