Tájékoztatás a MÁV zöldterületkarbantartási munkálatairól

A MÁV Pályaműködtetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság arról tájékoztatta az önkormányzatot és dr. Horváth József jegyzőt, hogy 2026.02.14-15. és 2026.02.21-23. között a MÁV Pályaműködtetési Zrt. zöldterületkarbantartási munkálatokat végez az 1vv Tata-Almásfüzitőfelső állomásközben.

A részletes tájékoztatót az alábbiakban olvashatják:

„Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2026.02.14-15. és 2026.02.21-23. között a MÁV Pályaműködtetési Zrt. zöldterületkarbantartási munkálatokat végez az 1vv Tata-Almásfüzitőfelső állomásközben.

A MÁV Pályaműködtetési Zrt. a növényzet eltávolítását a 2005. évi CLXXXIII. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet kötelezése szerint végzi. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 43.§ (2) A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő és a GSM–R fejlesztő jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya védősávján belül, a vasúti pályát magán hordozó ingatlanon vagy a szomszédos ingatlanon – az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett – a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett tulajdonosok érdekei vagy a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából. A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására, valamint a növényzet eltávolítására a villamos energiáról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a pályahálózat-működtetőt ugyanazok a jogok megilletik, mint a hálózati engedélyest a vezetékjog alapján.

(2a) *  A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő és a GSM–R fejlesztő vagy megbízottja a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítása feladatok ellátásához a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett – a lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet.

(2b) *  Az ingatlan tulajdonosa vagy használója a (2a) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, a munkák végzését nem akadályozhatja.

(2c) *  A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő és a GSM–R fejlesztő megbízottja a jogosultságát az adott munka elvégzésére vonatkozó meghatalmazással igazolja.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET)

  1. § * (1) A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendelet állapítja meg.

(2) A biztonsági övezeten belül – e törvényben megállapított kivételekkel – tilos, illetve korlátozás alá esik olyan anyagot, épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet telepíteni, valamint olyan tevékenységet folytatni, amely a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmak és a korlátozások részletes szabályait a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendelet állapítja meg.

(3) *  A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték üzemeltetője rendszeresen ellenőrzi.

(3a) *  Ha a biztonsági övezeten belül vagy kívül lévő növényzet, építmény, létesítmény helyzetéből vagy állapotából adódóan veszélyezteti a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték biztonságát, az érintett növényzet tulajdonosa köteles a növényzetet eltávolítani, az érintett építmény, létesítmény tulajdonosa pedig azt lebontani. Ha az érintett tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a hálózati engedélyes felszólítja annak elvégzésére.

137.§ (4) Az üzemeltető a biztonsági övezetben lévő ingatlanra történő bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást kezdeményezhet, ha

  1. a) az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját a biztonsági övezetben lévő ingatlanra történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és
  2. b) az adott ingatlanra történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

(5) A járásbíróság a jogszabályban előírt állapot visszaállításának tűrésére, és ennek érdekében az üzemeltetővel történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg. A járásbíróság eljárására a 33/A. § (3)–(7) bekezdése irányadó.

A villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet:

  1. § (1) Föld feletti vezeték – ideértve a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezést is az a) pont af) alpontjában és a b) pontban foglalt eltéréssel – biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed:
  2. ae) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter,
  3. § (1) A föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:
  4. f) olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,
  5. g) olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza,
  6. § (1) Föld feletti vezeték biztonsági övezetében egyes tevékenységek csak a (2)–(4) bekezdésben foglalt korlátozások megtartásával végezhetőek.

(2) A biztonsági övezetben

  1. j) * fa vagy más növény akkor telepíthető, hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában
  2. je) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 2 méternél jobban, annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt,
  3. k) * fa vagy más növény akkor telepíthető, hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában
  4. ka) a gyökérzet a földben elhelyezett vezetéket vagy a föld feletti vezeték tartószerkezetét nem károsítja, és
  5. kb) az üzemeltetést, az üzemzavar-elhárítást nem akadályozza.

14/A. §   (1) A biztonsági övezetben lévő villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték biztonságát a 13. § (2) bekezdés j) és k) pontja szerint veszélyeztető növényzetet, annak ágait, gyökérzetét az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója – a hálózati engedélyes előzetes értesítésével – eltávolítja.

(2) A VET 137. § (3) bekezdése szerinti esetben az üzemeltető a növényzet eltávolítását megelőző 8 nappal értesíti a munkálatokkal érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosát, közterület esetén az érintett helyi önkormányzat jegyzőjét.”