Megjelent: 2022. május. 15.

Hagyatéki ügyek

ÜGY LEÍRÁSA

Az eljárás célja a hagyaték tárgyát képező ingatlan és meghatározott egyedi értéket képviselő ingó vagyontárgyak leltárba vétele és az erről készített leltár továbbítása az illetékes közjegyző felé.

A Polgármesteri Hivatalba megérkező halottvizsgálati bizonyítvány tartalmazza az elhunyt személyi adatait, címét és egy hozzátartozójának – általában a temetést intézőnek – a nevét és címét. Ez alapján a rendelkezésre álló nyilvántartásokban kutatjuk a lehetséges örökösöket, valamint az örökhagyó tulajdonát képező ingatlanjait (lakás, lakóház, szántó stb.). A felkutatott hozzátartozóknak az eljárásról, valamint a fellelt ingatlanokról tájékoztatót, továbbá kitöltendő nyilatkozatot küldünk ki, melyben egyúttal jelezzük az ügyfeleknek, melyek számítanak kötelező leltározás alá eső vagyontárgyaknak.

A Hivatalnak visszaküldendő nyilatkozatban közölni kell az elhunyt után szóba jöhető összes (esetlegesen fel nem lelt) öröklésben érdekelt adatait, a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyakat, beleértve a hatóság által esetlegesen fel nem tárt ingatlanokat. A nyilatkozathoz csatolni kell a közölt ingóságokkal és ingatlanokkal kapcsolatos okmányok, dokumentumok másolatát is. A nyilatkozatot egyetlen hozzátartozó is visszaküldheti, amennyiben a többiek ehhez aláírásukkal hozzájárulnak. A nyilatkozat alapján a leltárt elkészítjük és továbbítjuk az elhalálozás időpontja szerint illetékes közjegyzőnek.

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

KI JOGOSULT AZ ELJÁRÁSRA

Az öröklésben érdekelt nyújthat be kérelmet a hagyaték leltározása iránt.

Öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

KÉRELEM BENYÚJTÁSA (HELYE, IDEJE MÓDJA)

Módja: A kérelem benyújtható személyesen vagy postai úton (az alábbi címre).

Ügyintézés helye: 2890 Tata, Kossuth tér 1.

Ideje:

Ügyfélfogadás

hétfő: 08.00 – 12.00 és 13.00-16:00

szerda:13.00 – 15.30

péntek: 8.00 – 12.00

KÉRELEMHEZ CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK

az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata fénymásolatban

– a hagyatéki terheket (temetési számlák) igazoló iratok másolatai, összesítve, kizárólag abban az esetben, ha nem egyeneságbeli rokon az örökös, illetve, ha az örökösök között a temetési költségek elszámolása kapcsán vita alakul ki)

– személygépkocsi (tehergépkocsi, motorkerékpár) forgalmi engedélye, fénymásolatban

– az elhunyt nevére kiállított fenntartásos takarékbetétkönyv, értékpapír fénymásolatban

– a lakossági folyószámla, devizaszámla számlakivonata másolatban

– kárpótlási jegyek száma és összege (vagy az erről szóló határozat) másolatban

– szerzői, találmányi jogdíjakat igazoló iratok, másolatban

– fel nem vett járandóságokat igazoló iratok (munkabér, táppénz, nyugdíj) – nyugellátásra jogosult elhunyt esetén a haláleset tényét a nyugellátás felvételére jogosított személy – vagy a várható örökös – 15 napon belül köteles bejelenteni az illetékes nyugdíjfolyósító szervnek (1997.évi LXXXI. törvény 97.§(3) bekezdés)

– végrendelet másolati példánya (amennyiben az elhunyt végrendeletet hagyott hátra)

– tartási, életjáradék vagy öröklési szerződés másolati példánya (amennyiben van)

– ha az elhunyt jogi személyiséggel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tagja volt – cégkivonat, társasági szerződés, vagyoni részesedés igazolásának másolata

– ha az elhunyt cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság vagy szövetkezet tagja volt- részesedést igazoló iratok (cégkivonat, társasági szerződés stb.) fénymásolatban

– külföldi állampolgárok esetében az állampolgárság megállapításául szolgáló közokiratok: idegenrendészeti jogállásra vonatkozó okmányok (pl. tartózkodási, letelepedési engedély, regisztrációs igazolás stb.), örökhagyó belföldi jövedelemszerző tevékenységére vonatkozó adatok és iratok csatolása kötelező, TAJ száma.

ELJÁRÁSI ILLETÉKEK, FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

Illetékmentes.

ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ

A hagyatéki leltárt a jegyzőnek 30 napon belül kell elkészítenie.

JOGORVOSLATI LEHETŐSÉG

A Hetv. 115.§ (1) alapján a hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni, b) a végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz. (2) A fellebbezés elbírálása során a bíróság a közjegyző végzése elleni fellebbezés elbírálásának szabályai szerint jár el.

A Hetv. 26. § (1a) bekezdés szerint az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.);

A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010.(XII.31.) KIM rendelet;

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), a Hetv-ben megjelölt esetekben;

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény;

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény;

ÜGYFÉL JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI

Az ügyfél joga, hogy