Üléseztek városunk képviselői

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete március 25-én reggel 08:00 órakor kezdte meg soros ülését, amely nem ért véget a hónap utolsó szerdáján, ezért azt másnapra, március 26-ra újra összehívta Tata polgármestere.

Michl József március 26-án megtartott sajtótájékoztatóján elmondta: – A márciusi testületi ülésünk meghívójában már a múlt héten előre jeleztem a képviselőtársaimnak, hogy 16:00 óráig tudunk ülésezni. Tegnap hét napirendi pontról azonban már nem tudtunk tárgyalni, ezért a testületet ma reggel 8 órára ismét összehívtam, de azt kellett bejelentenem, hogy csupán öten vagyunk jelen: négy Fidesz-KDNP képviselő és Komondi Ágnes, a Függetlenek Együtt Egyesület (FÜGE) képviselője, így határozatképtelenség miatt a munkát nem tudtuk folytatni. A tegnapról kimaradt napirendi témákat az előterjesztők visszavonták, ezek a májusi testületi ülésen kerülnek majd a testület elé, de ettől függetlenül a képviselői kérdéseket ma reggel meghallgattam, és azokra választ is kaptak a képviselőtársaim.

Rendelet-alkotáshoz kapcsolódóan két témával foglalkoztak a márciusi ülésen, az egyik a Piarista Rendházban lévő kápolna ügye volt. A Tanoda téren található Piarista Rendház az önkormányzat tulajdona, melyet jelenleg a Tatai Studium Nonprofit Kft. használ. Az ingatlanban működik a Tatai Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ, a Peron Music Könnyűzenei Tehetséggondozó és Képző Központ, valamint a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság is. Az épület kiemelkedő része a kápolna, amely az elmúlt években számos kulturális eseménynek adott otthont, ugyanakkor az eredeti funkcióját 1950. óta nem tudja betölteni. A Magyar Görögkatolikus Egyház azért fordult a városhoz, hogy mivel vármegyénkben nincsen állandó helyszínük a szent liturgia bemutatására, a rendház kápolnája alkalmas lenne erre a számukra, és ezzel az épületrész ismét betölthetné eredeti funkcióját. A görögkatolikus egyház jelenleg egyeztetéseket folytat az Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársággal annak kapcsán, hogy amennyiben az önkormányzat támogatja, hogy a rendház kápolnáját használatba vehessék hitéleti célra, úgy lehetőségük lenne az államtitkárság által biztosított támogatás révén a kápolna felújításának megkezdésére. Michl József a témáról úgy nyilatkozott: – Ez egy nagyon szép, jövőbe mutató lehetőséget nyújtana, de a képviselő-testület többsége sajnos az előterjesztést nem támogatta. Úgy látom, hogy még erről sokat kell beszélnünk, egyeztetnünk, hiszen végre elkezdődhetne a kápolna megújítása, ami azt is jelentené, hogy arra tudnánk a jövőben az épületrészt hasznosítani, amire annak idején, jó 200 évvel ezelőtt a piarista atyák is szánták.

A Városháza dísztermében hosszú egyeztetés zajlott az Önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló rendelet módosításáról is. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2024. október 9-i alakuló ülésén fogadta el az Önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletét (SZMSZ), melyet azóta többször módosítottak. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy szükséges megvizsgálni annak a lehetőségét, hogyan lehet a képviselő-testületi döntéshozatali folyamatokat gördülékenyebbé tenni. A bizottsági és képviselő-testületi ülések időtartama messze meghaladja a korábbi években tartott ülések időtartamát, az egyes napirendi pontok tárgyalása során sokszor parttalan viták alakulnak ki, melyek végén nem születik az önkormányzat érdekét szolgáló, előremutató döntés. A cél az, hogy a képviselő-testület munkája a lehető leghatékonyabb legyen, olyan szabályozott keretek között működő döntéshozatali folyamatokkal, amelyek lehetőséget biztosítanak a hatékony és eredményes önkormányzati munkára. Tata polgármestere sajtótájékoztatóján elmondta: – Az SZMSZ-t módosítottuk, mégpedig úgy, hogy a jövőben a képviselőknek 9 perc áll rendelkezésükre minden egyes napirendnél arra, hogy beszéljenek. Ezt a 9 percet felhasználhatják kérdésekre, vagy a véleményük és javaslataik megfogalmazására is, eltérően attól, ahogy eddig volt: a kérdéseknél nem volt szabályozva az idő, viszont a hozzászólásoknál két alkalommal volt lehetőségük felszólalni a képviselőknek egy témához, 7 perces időkeretben. Mostantól viszont már annyiszor szólnak hozzá egy napirendhez, ahányszor szeretnének, 9 perces időtartamban, és annyi kérdést is feltehetnek, amennyit csak akarnak a 9 percben. Összességében ez azt jelenti, hogy ha mondjuk 20 napirendünk van, akkor 20-szor 9 perce van egy képviselőnek, plusz a napirend előtti 3 perces lehetősége is adott, és ehhez jönnek még hozzá az ülés végén a képviselői kérdések, amelyeknek viszont nincs időkorlátjuk. Mindennek megfelelően a tatai képviselők demokratikus joga a véleménynyilvánításhoz, kérdésekhez, javaslattételhez, bőségesen adott. Megnéztük egyébként számos helyi önkormányzat lehetőségeit, és azt láttuk, hogy sok helyen ennél lényegesen szorosabb és szigorúbb szabályozás van, és nincs ilyen széles lehetőségük a képviselőknek a megszólalásra.

Az ülésen több napirend foglalkozott az önkormányzat cégeivel. Tárgyaltak többek között a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. 2025. évi ingatlankezelési tevékenységéről szóló beszámolóról és 2026-os üzleti tervéről, illetve a Tatai Studium Nonprofit Kft. idei közművelődési munka- és szolgáltatási tervéről. A Városkapu Zrt. kapcsán a Fényes-fürdő területén tervezett szálláshely fejlesztéssel kapcsolatosan is egyeztettek. A Fényes-fürdőt a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. üzemelteti. A fürdőn található szállások jelentős része elavult, és felújításra szorul. A szálláshelyek fejlesztésére, és azzal kapcsolatosan egy pályázat benyújtására vonatkozó előterjesztést a képviselő-testület korábban tárgyalta, és döntött arról, hogy elfogadja a pályázat szakmai tartalmáról szóló tájékoztatót, valamint felkéri a vezérigazgatót a pályázat benyújtására, és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételére. A pályázat sikeres lett, ennek értelmében a HUSK/2401/02/2.4/030 SPIRIT OF DANUBE projekt keretében a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. 666.300 EUR összeget nyert el a Fényes-fürdőn található faházas üdülőépületek felújítására és cseréjére. Annak érdekében, hogy a pályázat megindulhasson és a fejlesztés megkezdődhessen, szükségessé vált az üzemeltetési szerződés kiegészítése, melyről döntött a testület.

Vagyongazdálkodási témákban a képviselők a Városházán többek között tárgyaltak az Ipari Park fejlesztéséhez nyújtandó támogatásról, a Toast Invest Kft. kertvárosi beruházásáról, és a városképi jelentőségű épületek homlokzatfelújítását támogató pályázat kiírásáról. Az önkormányzat idén is nyilvános pályázatot hirdet városképi jelentőségű épületek utcai homlokzatának felújítására. A támogatás célja Tata településképének javítása a városképi jelentőségű épületek utcai homlokzatának és tetőhéjazatának felújításán keresztül. Azon természetes személyek, társasházak, lakásszövetkezetek, intézmények, többségi állami és önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, közalapítványok, alapítványok, egyházak, civil szervezetek, gazdasági társaságok pályázhatnak, amelyek a városképi jelentőségű épületek tulajdonosai, kezelői, illetve használói. A részletes pályázati kiírás hamarosan megjelenik a tata.hu oldalon.

Az Ipari Park fejlesztéséhez nyújtandó támogatásról szóló előterjesztésről Michl József úgy nyilatkozott: – Városunkban három nagy ipari terület található, ilyen a Güntner és környezete, az Agostyáni út környékén lévő régi ipari területek, és a harmadik a Déli Ipari Park. Ennek az ipari parknak az üzemeltetője, szervezője, menedzsmentje a Barina Kft., egy magáncég, amellyel az önkormányzatnak folyamatos a kapcsolata. Volt, hogy az önkormányzat pályázott például útfejlesztésre az ipari parkban, és azt velük együtt valósítottuk meg. Jelenleg az ipari parkunkban 67 cégnél 1822-en dolgoznak, és 97,8 milliárd forint feletti éves kibocsátást, árbevételt produkálnak a letelepedett cégek, a park tehát kiemelten fontos szerepet tölt be a helyi gazdasági életben. A 139 hektáros terület jelentős hányada már beépült, de vannak még szabad területek, melyek a befektetők rendelkezésére állnak. Az infrastrukturális beruházások megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy újabb vállalkozások települjenek ide. Az adóbevételünkből körülbelül összességében már 1 milliárd forint évente az, ami ebből az ipari parkból származik a város számára, ezért is fontos, hogy támogassuk az ottani infrastrukturális fejlesztéseket, mert ez megkönnyíti és felgyorsíthatja újabb cégek betelepülését. Erre kért a Barina Kft. meglévő tőkéjéhez az önkormányzattól 50 millió forint támogatást, akár azzal a megoldással is, hogy évente rászánjuk ezt az 50 millió forintot az ipari park további fejlesztésére, így még több munkahely létesülhet Tatán, és még több adóbevétele származik az önkormányzatnak, amit aztán helyi fejlesztésekre, fenntartásra tudunk fordítani. Sajnos az a szomorú hírem van a tataiaknak, hogy a Függetlenek Együtt Egyesület (FÜGE) és a Tegyünk Együtt Tudatosan Településünkért Egyesület (TETT) képviselői nem támogatták ezt a javaslatot, annak ellenére, hogy a Barina Kft. meghívására tavaly nyáron a képviselő-testület ott járt, bemutatták képviselőtársaimnak az ipari parkunkat, és ott mindenki egyetértett a támogatással.

Humán témákban a képviselők voksoltak a közművelődési alapszolgáltatásokat végző szervezetek 2026. évi szolgáltatási terveiről, illetve a Kulturális és Oktatási Alap, valamint a Szociális, Egészségvédelmi és Sport Alap 2025. évi pályázati beszámolóinak értékeléséről, s az alapok idei kiírásáról. Az önkormányzat számára nagy jelentőséggel bír a helyben működő civil szervezetek munkája, ezért évről-évre pályázati alapok elkülönítésével kíván támogatást nyújtani ezeknek a közösségeknek programjaik megszervezéséhez. Az alapok komoly segítséget jelentenek minden pályázónak, hiszen az elnyert támogatással kulturális, művészeti, sport-, egészségvédelmi tevékenységüket, programjaikat gazdagíthatják, ami hozzájárul a helyi közösségépítéshez is. A város 2025-ben a Kulturális és Oktatási Alap pályázataira 6 millió, a Szociális, Egészségvédelmi és Sport Alap pályázataira pedig 7 millió forintot biztosított. A pályázati programok között hagyományos helyi események, kulturális- és sportprogramok, kiadványok, táborok, versenyek, vetélkedők, kirándulások, valamint új kezdeményezések is szerepeltek. Az alapok pályázatait idén újra kiírják, a felhívások hamarosan megjelennek az önkormányzat hivatalos weboldalán. 2026-ban a Kulturális és Oktatási Alap pályázataira 10 millió, a Szociális, Egészségvédelmi és Sport Alap pályázataira pedig ugyancsak 10 millió forint biztosított.

A márciusi 25-i találkozó zárt ülés keretében tárgyalt napirendekkel fejeződött be, az ülést a Tatai Televízió ismét élőben közvetítette, a felvételt a televízió hivatalos YouTube csatornáján nézhetik vissza az érdeklődők. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete a tervek szerint április utolsó szerdáján közmeghallgatást tart, majd a következő rendes ülésre május utolsó szerdáján kerül sor.