Vármegyénk történetének új részleteire derít fényt a tatai múzeum jelenleg is zajló kutatása
„Komárom vármegye kutatásának első tatai vonatkozású eredményei (2018-2024)” címmel rendezett konferenciát a Városházán a Kuny Domokos Múzeum május 2-án.
A múzeum számára az elmúlt években vált lehetővé annak a Nyitraivánkán lévő levéltárnak a kutatása Szlovákiában, amely az egykori Komárom vármegye történeti levéltári anyagát is őrzi. Dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója a témáról elmondta: – Amikor egykor ez a levéltár átkerült az akkori Csehszlovákia területére, bezárult a magyar kutatók előtt, a 2000-es években pedig új épületbe költöztek, tehát hosszú ideig nehézségekbe ütközött a kutatás. A mögöttünk álló esztendőben azonban munkatársaimmal olyan anyagokhoz fértünk végre hozzá, amelyekhez korábban nem tudtunk. Például összeszedtük és rendszereztük a Komárom vármegyei főispánokra vonatkozó adatokat, a meglévő főispáni sorok ugyanis eddig hibásak, pontatlanok voltak, ezeket ennek a kutatásnak köszönhetően tudjuk most javítani, kiegészíteni, pontosítani. Ennek a munkának egyébként számos nagyon érdekes hozadéka is van. Miközben alapvetően az egykori tiszti kart szerettük volna feltérképezni – hogy kik voltak a főispánok, az alispánok, jegyzők és szolgabírók – olyan információkra is bukkantunk, melyek megvilágították előttünk, hogy milyen karrierek, családi és vallási összefonódások érvényesültek, ezek az adatok Komárom vármegye tekintetében eddig ismeretlenek voltak.
A Nyitraivánkán található levéltár munkatársai nagyon segítőkészen álltak és állnak a tatai múzeum kutatásaihoz, támogatva a szakmai munkát. A május 2-i konferencia kifejezetten a kutatás tatai vonatkozású eredményeivel foglalkozott, a délelőtt folyamán számos érdekességről, többek között Menner Bernát életének újabb részleteiről, a 18. századi zsidóösszeírások adatairól és a vármegyegyűlések témáiról is szó volt.
Stegmayer Máté történeti muzeológus, aki „Egy tisztviselői pályakép – Rigler Ferenc az Esterházy-uradalom és a vármegye szolgálatában” címmel tartott a Városházán előadást, tájékoztatott arról, hogy a levéltári kutatás a következő időszakban tovább folytatódik. Ehhez kapcsolódóan hamarosan sor kerül egy archontológiai kötet bemutatójára (az archontológia történeti segédtudomány, mely a tisztségviselők hivatali jegyzékének összeállításával, életpályájuk vizsgálatával foglalkozik), s ebben a kiadványban a vármegyei szervezet összes tisztségviselője szerepelni fog az 1713 és 1849 közötti időszakot illetően.
A vármegyei vonatkozású kutatást kezdetben Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke segítette, majd a kutatás és a konferencia a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Géniusz Program, és Tata Város Önkormányzata támogatásával valósult meg.
