Város születik – megnyílt a tatai múzeum új állandó kiállítása
Augusztus 19-én a 24. Tatai Barokk Fesztivál programsorozatának részeként nyílt meg a Kuny Domokos Múzeum új állandó kiállítása. A vár 2. emeletén lévő, három kiállítótermen átívelő tárlat, mely a „Város születik – Papok, katonák, polgárok Tata történetében” címet viseli, Tata várossá válásának epizódjait mutatja be. A várudvaron megrendezett kiállításmegnyitó után egy olyan helytörténeti tárlat falai közé léphettek be a látogatók, amely a város múltjának nagyjain, históriájának meghatározó szereplőin keresztül mutatja be Tata történetét.
23 év után nyílt újra állandó kiállítás városunkban, mely a Magyar Géniusz Program támogatásával született meg. 2022 májusában, a Múzeumi Világnap alkalmából szervezett sajtótájékoztatón jelentette be Dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója, hogy sikerrel pályáztak egy új tárlat megrendezésére. A pályázat elsősorban a vidéki múzeumokat célozta meg azzal a céllal, hogy segítsék a helyi közösségek számára fontos személyiségek méltó bemutatását, munkásságuk, a közösség történetében betöltött kiemelkedő szerepük megismertetését. Tata az állandó kiállítás ötletével pályázott, és végül nyert 100 millió forintot. Ennek nyomán épülhetett meg a tárlat, amely a 18. századtól indulva, Magyary Zoltán munkásságával bezárólag, három évszázadon vezeti át az érdeklődőket. Dr. Schmidtmayer Richárd az augusztus 18-i megnyitón úgy fogalmazott: – Örömünnep ez a nap intézményünk számára, hiszen közel negyed század után újra egy egységes koncepcióban megfogalmazott állandó kiállítás nyílhat meg a vár falai között. A Magyar Géniusz Program keretében kiírt pályázat biztosította, hogy fő profilukban ezzel foglalkozó személyeket, szervezeteket lehetett bevonni a kiállítás megépítésébe. Így, ez a második alkalom a vármegyei múzeum életében, hogy látványtervezővel és kiállításépítő céggel tudtunk együtt dolgozni.
Településünk történetében az anyagi áldozatoktól sem megrettenő, birtoképítő és azt töretlenül fejlesztő arisztokraták, tehetséges uradalmi tisztek, mérnökök, művészek, tehetséges szakemberek, kereskedők, tudósok, papok arcéle rajzolódik ki. Az új kiállítás a helyi identitás erősítését is szem előtt tartva őket állítja előtérbe, rajtuk keresztül mutatva be a fejlődést. GÉNIUSZOK ők, csupa nagy betűvel – fogalmazta meg korábban a koncepcióra utalva a Kuny Domokos Múzeum közössége. Michl József polgármester ezzel kapcsolatban a megnyitón elhangzott beszédében hangsúlyozta: – Hálásak vagyunk ezen a mai napon, elsősorban a tatai géniuszokért, azért, hogy az elmúlt évszázadokban sokan voltak olyanok, akik méltóak arra, hogy ma egy kiállítás keretében is bemutathassuk őket és tovább ismerkedhessünk velük, tanulhassunk tőlük. Tanulhassunk arról, mit is jelent a puszta létnél többet tenni az életünkben. Mi mindannyian, egyenként, egyszeri és megismételhetetlen örök teremtményei vagyunk az Istennek. Azok, akiknek ma az életét, munkásságát a kiállításon is bemutatjuk, olyan géniuszok voltak, akik bátran mertek újat szülni a nehézségek, a körülmények ellenére, tették, amit elhatároztak, amire születtek, ami belőlük egyedülállóan és megismételhetetlenül fakadt. Hiszünk abban, hogy a példájuk képes bennünket is megmozdítani, egyediségünkre, saját képességeinkre ráébreszteni, hogy megtaláljuk a helyünket ebben a világban.
Városunk történetének sajátos vonása, hogy a vár két oldalán először két önálló település létesült, melyek a török idők pusztulását követően újjáépültek. A 18. század aztán erőteljes fejlődést hozott, az Esterházy-család birtoklása a földesúri város (mindkét oldal) kiépülését eredményezte. Miután a mocsaras vidék lecsapolása lehetővé tette a berendezkedést, itt volt a birtokok központja, itt alakították ki az építési szervezetet, itt zajlott a tervezés, itt működtek a mesterek. A 19. század ezt a fénykort még megtoldotta egy sajátos színezettel, miután Esterházy Miklós Ferenc és fia, Esterházy Miklós József a településen egy Monarchia-szerte jelentős lovas központot épített ki. Ez az időszak ugyanakkor a polgári fejlődés kezdete is, amikor már a tehetős tulajdonosok, nagy számban zsidó polgárok, üzemeket alapítanak. Ekkor a kereskedelmi, üzleti élet hangsúlya átkerült Tóvárosra. A város történetének nagyszerű fejezete a Trianon utáni időszak, amikor a csonka Komárom Vármegye kulturális központjává válik. A kiváló közigazgatási szakember, dr. Magyary Zoltán az ország felemelkedésére kidolgozott reformok mintaterepévé tette szülővárosát, fejlesztései sorában előkészítve a két település közigazgatási egyesítését is.
A Kuny Domokos Múzeum új állandó tárlatának két kurátora Kövesdi Mónika művészettörténész és Stegmayer Máté történeti muzeológus. Kövesdi Mónika a nagy ívű munkával kapcsolatban így nyilatkozott: – Euforikus, intenzív, nagyon jó érzés végig vinni egy ekkora kiállítást, hiszen ritkán van rá alkalom, hogy egy ilyen méretű állandó tárlaton dolgozhassunk. A Magyar Géniusz Projekt tágabb lehetőséget biztosított nekünk egy nagyszabású álomhoz, s így megelevenedhetnek azok az emberek, akik fontosak a múltból, és akiken keresztül az egész várost tudjuk látni 300 éven keresztül. Nagyon jó érzés az is, hogy ez egy közös munka a kollégákkal, a kivitelező csapattal, akik professzionális munkával építették fel a kiállítást, hiszen egy ekkora projekt csak úgy kelhet életre, ha közösségben gondolkodunk és dolgozunk, egy hajóban evezve. Mindezt pedig hosszú előkészítés előzte meg, a koncepcióra, a vezérfonalra építettük fel a szöveges részeket, a tárgyak és a képanyag kiválasztását. A várostörténeti téma megközelítésének koncepciójában olyan személyekhez ragaszkodtunk, akik a maguk korában is emblematikus alakok voltak, tanulságos az életútjuk és hihetetlen értéket hoztak létre. Az, ahogyan mi őket megtaláltuk, nem a puszta véletlennek vagy szimpátiának köszönhető, mert mindannyian rendkívül tehetségesek voltak, és ez a tehetség, valamint az akarat és a tudás összeköti őket.
A kiállítás tereiben sétálva 18 városalakító főszereplő, géniusz személye, munkássága elevenedik meg, akiknek önálló felületük van a tárlatban. Az I. teremben Esterházy József gróf, Mikoviny Sámuel, Fellner Jakab, Schweiger Antal és Kuny Domokos, a II. teremben Esterházy Miklós József gróf, Henry Milne, Fittler Kamill, Feszty Adolf, Fischer Mór, Bláthy Ottó és Giesswein Sándor, míg a III. teremben Esterházy Ferenc gróf, Magyary Zoltán, Vaszary János, Kuglmayr Ede, Reviczky István valamint Dornyay Béla alakjával találkozik a látogató. Mellettük digitális eszközökön, az úgynevezett kislexikonokban további személyek, közel 100 rövid életrajza érhető el.
Stegmayer Máté a kiállítás életre hívásáról elmondta: – A vár második emeletén korábban meglévő állandó kiállítás már 23 éve állt, tehát időszerű volt lecserélni, megújítani, az új lehetőségekre és korunk kihívásaira reagálni, modern eszközök – például a digitális technológia – bevonásával. Mindez szempont volt a koncepció megalkotásakor, és az sem volt kérdés, hogy helytörténeti kiállításra van szükség, ezen belül pedig a várossá válás folyamatát emeltük ki. Nem a szokványos módon közelítettük meg ezt a témát, s ennek elindítója maga a Géniusz pályázat volt, amelyben nagyon szabadon értelmezték a géniusz, a zseni fogalmát. Ha géniuszokról beszélünk, akkor emberekre gondolunk, így számunkra fontos személyeket tudtunk megjeleníteni, akik a maguk elképesztő sokféleségével hozzájárultak ahhoz, hogy Tata megkapja azt az arculatát, amit ma is ismerünk, látunk és szeretünk. A személyek kiválasztásának kérdése volt a legmeghatározóbb, először egy százas nagyságrendű listánk volt, amit hónapokon át érleltünk, szűkítettünk. Mivel ezeket a személyeket a muzeológia eszköztárával tudjuk megmutatni – ami a tárgyi világhoz kapcsolódik – ezért a kiválasztásnál az is szempont volt, hogy az adott emberhez kapcsolódóan legyen valamilyen tárgyiasult emlékünk. Több országos gyűjteményből is tudtunk tárgyakat kölcsönözni amellett, hogy természetesen a múzeumunk saját, gazdag anyagából válogattunk.
A kiállításon számos különleges tárgy látható, például egy üveg eredeti Esterházy pezsgő, amit még valószínűleg a 20-as 30-as években palackozhattak, Magyary Zoltán eredeti útlevele, vagy éppen Esterházy József dísz szablyája a Nemzeti Múzeumnak köszönhetően. Utóbbi 1740-ben készült itt Tatán egy helyi fegyverkovácsmester munkájaként, és most 280 év után hazaérkezett.
A nagyszabású kiállítás nyitó ünnepségén közreműködött Kovácsné Horváth Viktória, az Esterházy Énekegyüttes Schmidt Mónika karnagy vezetésével, Prónikné Mező Judit, Szűcs József, Karap Diána, Nagy Luca Sára és Tarr Panni.
A „Város születik – Papok, katonák, polgárok Tata történetében” című új állandó kiállítást az érdeklődők a tatai múzeum nyitva tartási idejében tekinthetik meg.
