Bölcsődei szakemberek szakmai fejlesztése a tatai járásban
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretén belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság, 2017.04.28-án meghirdetett felhívás alapján Tata Város Önkormányzata 2017. november 13-án támogatási kérelmet nyújtott be BÖLCSŐDEI SZAKEMBEREK SZAKMAI FEJLESZTÉSE A TATAI JÁRÁSBAN címmel, konzorciumi formában.
Az EFOP-1.9.9-17-2017-00006 azonosító számú kérelmet a Támogató támogatásra alkalmasnak minősítette.
A projekt időtartama:
A projekt megvalósításának kezdete: 2018.01.01.
A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2019.12.31.
A projekt finanszírozása:
Támogatási intenzitás: 100 %
Elszámolható összköltsége: 14 984 815 Ft
Tata Város Önkormányzatának konzorciumi partnerei:
Tata Juniorka Alapítvány
Baj Község Önkormányzata
Kocs Község Önkormányzata
Naszály Község Önkormányzata
A projekt célja:
A konzorcium területén dolgozó szakemberek részére a lehető legtöbb támogatás igénybe vétele szakmai fejlődésükhöz, legyen az akár a felsőoktatásba történő felvételihez való felkészítés, az érettségivel, nyelvvizsgával kapcsolatos képzések, vagy kompetencia fejlesztés a mozgás-, vagy zenei fejlesztés területe.
A bölcsődei csoportokban végzett megfigyelések igazolják, hogy azokban a csoportokban, ahol gyakori az énekszó, derűsebbek, nyugodtabbak a gyerekek: keveset sírnak, aktívan játszanak, nyugodtan alszanak: fejlődésük egészséges, kiegyensúlyozott.
Ott, ahol gyakori a zenei kezdeményezés, több hangot adnak a gyerekek, több a ritmikus tagolt hang, az énekelt szöveg, barátságosabbak egymással, több a pozitív érzelmi reakció, az empátia megnyilvánulása. A kisgyermeknevelő énekhangja utánzásra, beszédre, hangadásra, önkifejezésre, mozgásra ösztönzi a gyermekeket. Az énekes légkör elősegíti a derűs nevelői légkör, a meghitt személyes kapcsolatok kialakítását. „Ha nem ültetjük el a zenei szép magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele; ellepte a lelket a gyom…” (KODÁLY: 1974. II. 494.)
Kodály alapvetéseit igazolják az agykutatások, a korai fejlődésről, tanulásról szóló tudományos ismeretek is, ezért fokozott figyelmet fordítunk projektünkben a zenei képzésre, hogy ezzel fejlesztéssel a bölcsődei szakembereket még alkalmasabbá tegyük Kodály Zoltán zenei nevelési elveinek és módszerének befogadására és alkalmazására.
További célunk, hogy a szakemberek a mozgásfejlesztés területén is tudják magukat képezni. Mivel a mozgás a kisgyermek lételeme, fontos szerepet tölt be az értelmi fejlődésben, eszköze a tapintásnak, a megismerő tevékenységnek és gondolkodásnak.
A világ megismerése, a gondolkodás fejlődése ebben a korban érzékszervi-mozgásos sémákon keresztül történik. A gyermeki mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. A nagy mozgásterek, mozgásfejlesztő játékok biztosítják a gyermekek számára mozgáskoordinációjuk fejlődését mozgásuk harmonikusabbá válásához. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik benne.
Azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bölcsődei nevelés középpontjában a kisgyermek és közvetett módon a kisgyermeket nevelő családok állnak. Az Alapprogram a családra, mint komplex rendszerre tekint, melynek értelmében nem csak a kisgyermek nevelését-gondozását, hanem az egész család támogatását célozza meg. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, mint a kisgyermekes családokkal kapcsolatba kerülő első gyermekintézmény, jelentős szerepet tölt be a szülői kompetencia fejlesztésében. A családi és bölcsődei nevelés összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti egyenrangú, konstruktív, kölcsönös bizalmon alapuló partneri kapcsolat elengedhetetlen feltétel a kisgyermekek harmonikus fejlődéséhez. Ennek érdekében számos egyéb program, klub megszervezésre kerül a projekt keretén belül.