Magyary-terv (2008)

A Magyary-terv készítését a 2006-os önkormányzati választások után határozta el a város új vezetése. Az ötletet a névadó Magyary Zoltán 1938-ban megjelent „Mi lesz Tatatóvárosból?” című írása adta, ami új feladatokat, célokat fogalmazott meg a két város egyesítése kapcsán. A dokumentum összeállításával az önkormányzat egy olyan „átfogó terv” megalkotására vállalkozott, amely „az összes életbevágó és fontos kérdések megoldására kiterjed, és egyúttal lehetőség nyit olyan kérdések megoldására, amelyek rövid lélegzetű, ötletszerű cselekvéssel soha nem lennének megoldhatók” (Magyary Zoltán: Mi lesz Tatatóvárosból?).

A 2008-ban publikált Magyary-terv célja tehát az, hogy olyan alapként, keretként szolgáljon, amely a gazdag múltra, az épített és természeti kincsekre építve Tata hosszútávú, több évtizedes fejlődését meghatározza. A Magyary-terv az egész város számára kíván közös fejlesztési célokat megfogalmazni, nem csupán az önkormányzat anyagi, szellemi forrásaira alapoz, hanem Tata teljes közösségét szólítja meg.

A terv vitairatát a tataiak 2007 őszén  ismerhették meg, melyet az önkormányzat közös vitára bocsátott a közösségek, intézmények, a lakosság részére. A terv nyilvános társadalmi vitája 2007. október 15. és november 9. között zajlott, amikor egy sajtótájékoztató, valamint  19 lakossági fórum keretében mondhatták el véleményüket az érdeklődő tataiak a vitairatban szereplő tervekről, szándékokról. A fórumokon elhangzott hozzászólásokon túl több mint 400 írásos észrevétel is érkezett, melyeket 2008 májusáig dolgoztak fel és építettek be a terv szövegébe.

A Magyary-terv végleges változatát Tata és Tóváros egyesítésének 70. évfordulóján, 2008. július 1-jén mutatták be a Városháza dísztermében. A könyv alakjában megjelentetett terv mellett a tataiak által a vitairathoz fűzött értékes javaslatokat és gondolatokat is közreadták a kötethez mellékelt CD-n.

A terv az alábbi hat nagy fejezet és ezeken belül 26 alprogram keretében mutatta be a városfejlesztés több évtizedes programját, amelyet a készítők szándéka szerint a mindenkori városvezetés vezérfonalként használhat. Az első öt nagy programadó fejezet névadói Tatához kötődő alkotó személyiségek, a hatodik a megvalósítás útját vázolja fel.

Mikovinyi Sámuel vizek és zöld felületek program

Fellner Jakab településfejlesztési program

Öveges József oktatási, kulturális, sport, család és ifjúsági program

Esterházy gazdaságfejlesztési program

Giesswein Sándor szolidaritási program