Tata Város Kulturális Koncepciója 2021-2027

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2021 novemberében tárgyalta és fogadta el a város 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, új Kulturális Koncepcióját. A végleges változat jóváhagyását megelőzően a koncepciót áttekintették kulturális, közművelődési feladatokat ellátó intézmények és azon szervezetek vezetői, amelyekkel önkormányzatunk közművelődési megállapodást kötött, valamint civil szervezetek, a Közgyűjteményi Tanácsadó Testület elnöke és a képviselő-testület tagjai.

A még 2014-ben készült korábbi koncepció felülvizsgálatára többek között a városban az azóta eltelt időszakban megvalósult, folyamatban lévő vagy tervezett kulturális célú beruházások, a város hosszú távú fejlesztési irányait meghatározó stratégiai dokumentumok elkészülte, továbbá a kultúra és a közművelődés területén bekövetkezett jogszabályváltozások adtak okot.

A koncepció négy nagy fejezetben tekinti át a tatai kulturális élet jelenlegi helyzetét, alakításának jövőbeni lehetőségeit, határozza meg a célokat és a megvalósításukhoz szükséges eszközöket.

Az első fejezet tisztázza a dokumentum fogalmi hátterét, a koncepcióban horizontálisan érvényesítendő elveket, valamint a jogszabályi és stratégiai környezetet.

A második fejezet részletes áttekintést nyújt a város kulturális életének aktuális jellemzőiről, számba véve a tatai kulturális életet alakító intézményeket és szervezeteket, a testvérvárosi kapcsolatok kulturális aspektusait, a tatai nagyrendezvényeket és kiemelt ünnepeket, a kulturális színtereket, a kultúra helyi médiában való megjelenésének lehetőségeit, a kulturális tevékenységek elismerésének formáit, a kulturális feladatellátás pénzügyi hátterét, és tartalmaz egy SWOT-analízist.

A harmadik fejezet meghatározza a jövőképet, mely szerint Tatának olyan pezsgő kulturális élettel, egészséges életmódra ösztönző aktív időtöltési lehetőségekkel, összetartó közösséggel, erős identitással bíró várossá kell válnia, amely egyedi erőforrásaira és a helyi szereplők társadalmi szerep- és felelősségvállalására építve képes vonzó többgenerációs színtereket biztosítani lakosai számára, ezáltal is megállítva a fiatalok elvándorlását és növelve a város népességmegtartó erejét.

Ennek nyomán három pillér (Identitás és közösség, Intézményi működés, Megjelenés és kisugárzás) mentén azonosítja a célokat, melyekhez feladatokat és indikátorokat rendel. Végül kitér a városban jelenleg zajló, illetve tervezett és szükséges kulturális színtereinek fejlesztésére, és ismerteti a végrehajtás és értékelés eszközrendszerét.