Megjelent: 2022. augusztus. 09.

Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Iroda

Ügyfélfogadás rendje

Hétfő: 8:00 – 16:00

Szerda: 13:00 – 15:30

Péntek: 8:00 – 12:00

Mürkl Levente

irodavezető

2. em. / 215. iroda

Tel.: +36-34-588-644

E-mail: varos@tata.hu

Iroda adminisztrátora

Fenyvesi Tiborné

ügykezelő

2. em. / 213. iroda

Tel.: +36-34-588-629

E-mail: varosuzem@tata.hu

AZ IRODA FELADATAI

I. KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELADATOK:

I.A. Fakivágás közterületen

A közterületen lévő fák kivágását, metszését, visszavágását csak a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Kormányrendeletben meghatározott módon, a Korm. rendelet 2. számú mellékletét kitöltve, a Korm. rendeletben foglalt feltételekkel, engedéllyel és az abban előírtak szerint lehet elvégezni.

I.B. Fakivágás természetvédelmi területen

A helyi jelentőségű természetvédelmi területen elhelyezkedő fák kivágását, metszését, visszavágását csak a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Kormányrendelet által biztosított felhatalmazás alapján, jegyzői engedély birtokában, az abban előírtak szerint lehet elvégezni.

I.C. Zöldterületi beavatkozások

Tata Város Önkormányzata Képviselő-testületének Tata város zöldfelületeinek használatáról és védelméről szóló 22/2006. (VII.1.) rendelet 6. §-a alapján a közhasználatú zöldfelületek megjelenési formájának megváltoztatása (fa, cserje ültetése, ifjító metszése, gallyazása, engedély köteles tevékenység.

I.D. Növényvédelmi ügyek

A közterületen végezhető növényvédelmi tevékenységeket a növényvédelemről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 6. § szabályozza.

Közterületet érintő, növényvédőszer alkalmazhatósági köre: „közterületen, lakott területrészen, üdülőterületen – ideértve az ott áthaladó vasúti pályatestet is -, közösségi célt szolgáló területen (így különösen oktatási, egészségügyi, szociális intézmények, vallási közösségek intézményeinek területén), házi kertben és jogszabály rendelkezése szerint az ingatlantulajdonos kezelésébe utalt közterületen kizárólag az engedélyokirat szerint, II. vagy III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek használhatók fel.”

Közterületen történő növényvédelmi kezelések esetén, minden esetben szükséges és kötelező az „érintett lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell”. A Tatai Közös Önkormányzati Hivatal által tervezett növényvédelmi kezelésekről minden esetben a honlapról tudnak tájékozódni, amelyek a város jelentős fasoraira terjed ki.

A város területén kívül a növényvédelmi szabályozás enyhébb, így az autópálya, autóút, főút besorolású közutak és vasutak lakott területen kívüli szakaszain a növényvédőszer forgalmi kategóriájára nincsenek megkötések.

I.E. Természetvédelmi, szakhatósági engedélyek kiadása

Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bekezdésben rögzített tevékenység végzése esetén.

I.F. Parlagfű, illetve egyéb allergén gyom bejelentés

A parlagfű elleni védekezi kötelezettségről szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól foglaltak szerint: a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Amennyiben a földhasználó ennek nem tett eleget, és megállapítást nyer a helyszíni ellenőrzés során, úgy megfelelő hatóság megindítja az eljárást.

A védekezési kötelezettség teljesítését belterületen a jegyző, külterületen és zárt kertben a megyei kormányhivatal ellenőrzi. A parlagfűvel szennyezett ingatlanokon az eljáró hatóság közérdekű védekezést rendel el. A kényszerkaszálás és minden ezzel kapcsolatos hatósági feladat költsége a védekezést elmulasztót terheli. A kormányhivatal a mulasztóval szemben, minden esetben növényvédelmi bírságot szab ki, melynek összege 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. A büntetés mértékét a fertőzött terület nagysága, valamint a parlagfűvel való felületi borítottság határozza meg.

Amennyiben parlagfűvel borított területet észlel, abban az esetben a bejelentéstét meg tudja tenni az alábbi felületeken pontos helyszín és fotó megadásával: a https://pbr.nebih.gov.hu/ honlapon valamint a letölthető applikáció segítségével vagy a fokertesz@tata.hu e-mail címre történő tájékoztatással.

I.G. Zajkibocsátási határértékek megállapítása

Zajkibocsátási határértékek meghatározása

I.H. Természetvédelmi területre történő behajtási engedély

A természetvédelmi területre gépjárművel történő behajtás engedély köteles.

II. VÁROSÜZEMELTETÉSI FELADATOK

II.A. Települési hulladék elhelyezésével, hulladékkal kapcsolatos közszolgálati díjkedvezményekkel kapcsolatos ügyek

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1b) bekezdése alapján a közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény közül a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja, amelynek űrmértéke a 60 litert nem haladja meg. Az ügyfél kérelme, nyilatkozata és a lakcímnyilvántartás alapján a jegyző hatósági bizonyítványt állít ki, melyet a kérelmező a szolgáltató részére továbbít.

A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése szerint: „Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról”.

II.B. Kegyeleti közszolgáltatás ellátása, köztemetők üzemeltetése

Ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény.

XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről

145/1999. (X.1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról

A temető fenntartójának és üzemeltetőjének főbb feladatai:

A temető rendeltetésszerű használatához szükséges építményeket, közműveket, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítményeket, valamint a közcélú zöldfelületeket karbantartja, szükség szerinti felújítja és gondozza.

A temetőről térképet (vázrajzot) készít. A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni.

A temető bejáratánál tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.

Biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a sírhely kiásást is.

Megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt.

Gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását.

Kijelöli a temetési helyeket.

Elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hó eltakarítást.

Összegyűjti és elszállítja a hulladékot.

Gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról, az ügyfélfogadásról.

II.C. Eb összeírás

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Ávt.) 42/B.§ (1) bekezdésének rendelkezése alapján az eb tartási helye szerint illetékes önkormányzat- ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.

Az önkormányzat az ebösszeírás alapján az ebtartók által szolgáltatott adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.

II.D. Állategészségügyi feladatok ellátása, rágcsálómentesség fenntartása, szúnyog gyérítés koordinálása, gyepmesteri feladatok

Közterületen elhullott állatok bejelentése

Elhullott állat tetemének elszállítása és ártalmatlanítása ügyében:

Az állami közutak esetében (mint például Ady Endre u.; Május 1 út; Környei út; Bacsó Béla út; Kocsi u.) a Magyar Közút Nonprofit Zrt. diszpécserszolgálatát a +36-34-819–450-es telefonszámon kell értesíteni.

Minden további belterületen lévő közterület esetén az önkormányzat szerződött partnerét a Tatai Városgazda Nonprofit Kft-t kell értesíteni a +36-34-708-102 telefonszámon. Közterületnek minősül a közút, a járda, a tér és közpark.

Tájékoztatásul:

A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 7. pontja – Az elhullott, kedvtelésből tartott állatok és a lófélék ártalmatlanítására vonatkozó eltérésekről – meghatározza, hogy kertbe, saját ingatlan területére, egészen pontosan a 9. § szerint legfeljebb évi 100 kg össztömegig elföldelhető a kedvtelésből tartott állat, a 10. § (2) bekezdése szerinti – (Elhullott állatok elföldelése ott végezhető, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 1,5 méternél nem emelkedik magasabbra. Az elföldelést úgy kell végrehajtani, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 méter távolság legyen. Az elföldelés helye és a szomszédos ingatlan határvonala között legalább 1,5 méter távolságnak kell lennie) – feltételek betartásával.

A közterületen, illetve magáningatlanon lévő élő és elhullott vadállatokkal (őz, róka, borz) kapcsolatos feladatok végrehajtása a helyi vadásztársaság hatásköre.

Rágcsálómentesítés

Patkánymentesítést szerződött partnerünk a D.D.D Kft (2900 Komárom, Fuvaros köz 4.) végzi Tata város belterületén. Lakossági bejelentéseket a 06 34 346 918 telefonszámon fogadják.

Telefonon amennyiben a bejelentését illetően kérdése merül fel, a hivatal Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Irodája 06-34/588-655 telefonszámán tudnak érdeklődni.

Szúnyoggyérítés

Tatán és a környező településeken is a szúnyoggyérítés a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezésébenaz országos szúnyoggyérítési program keretében történik. A területi lehatárolásba, illetve a kijuttatás időpontjára nincs beleszólása az önkormányzatnak. Az elmúlt évek tapasztalata alapján a megfelelő védettséghez szükséges az önkormányzati finanszírozású szúnyogirtást is elvégezni a szúnyogok keléséhez szükséges vizes életterek közelében. A szúnyogirtás indokoltságát előzetes csípésszám méréssel döntik el.

Gyepmesteri tevékenység

Az Alpha-Vet Kft. Tata Város Önkormányzatával kötött közszolgáltatási szerződés keretében végzi Tata város közigazgatási területén a gyepmesteri tevékenységet. A gyepmesteri tevékenység során a város közigazgatási területén a kóbor ebek befogására, elszállítására, menhelyi gondozására kerül sor. A kóbor állatokkal kapcsolatos feladatellátásról azonban az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény tartalmaz előírásokat.

II.E. Méhészek letelepedésének engedélyezése

A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 2. §-alapján a méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

A méhek állandó tartási helyükről történő kiszállítását átköltözés, vándoroltatás vagy elidegenítés esetén a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzőjének.

A bejelentést követően az igazolószelvényt a települési önkormányzat jegyzője a méhész részére, annak állandó lakhelyére megküldi vagy személyes teljesítés esetén közvetlenül átadja.

II.F. Kút létesítése, üzemeltetése, fennmaradás és megszüntetése

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján, ha a kút(ból)

nem esik vízbázis védőterületére, védőidomára,

kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

kitermelt vízmennyiség nem haladja meg az 500 m3/év értéket,

épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van,

magánszemélyek háztartási vízigényét, vagy ivóvízigényét szolgálja ki,

nem gazdasági célú a vízkivétel,

akkor a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Ha a fent leírt bármely feltétel nem teljesül, akkor az eljárásra hatáskörrel a területi vízügyi hatóság rendelkezik.

A jegyző a Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása körében helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el és a kutakra vízjogi engedélyezési eljárást folytat le, a 41/2017. BM rendelet 2. melléklet szerinti dokumentáció benyújtását követően.

II.G. Vízügyi igazgatási feladatok, települési vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, fejlesztés

Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) rögzíti a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat az alábbi témakörök szerint:

Településfejlesztés, településrendezés;

Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkár elhárítás;

Vízi közmű-szolgáltatás, amennyiben a vízi közmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

Vizek kártétele elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelően a települési önkormányzat feladata többek között a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás, a helyi vízrendezés és vízkár elhárítás, az árvíz- és belvíz elvezetés, a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása.

A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata.

Az önkormányzat a vízgazdálkodási tevékenység, mint közfeladat (közszolgáltatás) körében gondoskodik a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről.

Sem a zárt, sem a nyílt csapadékvíz elvezető rendszer nem jelent biztosítékot a nyári felhőszakadások esetén az extrém mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadékvíz elvezetésére, tekintettel arra, hogy ezek a rendszerek az átlagos csapadékvíz mennyiségére vannak tervezve.

A vízgazdálkodási feladatok egységes és biztonságos ellátása érdekében a Vízi társulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Vtv.) alapján, az ehhez kapcsolódó feladatokat részben a Komáromi Vízi Társulat, részben pedig Tatai Városgazda Nonprofit Kft. látja el.

Csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos problémák bejelentésekor a bejelentésnek tartalmaznia kell:

bejelentő neve, címe, telefonszáma,

a közterületen lévő csapadékvíz helyének pontos meghatározása,

az írásban leadott kérelemhez csatolhatók mellékletek (fénykép).

A bejelentést megtehető személyesen a Tatai Közös Önkormányzati Hivatalban, telefonos elérhetőségeinken vagy e-mailen is.

A bejelentés megtételét követően, amennyiben szükséges a Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Iroda ügyintézője felveszi a kapcsolatot a bejelentővel, majd az ügyintézés menetéről, alakulásáról is tájékoztatást ad.

II.H. Visszatérő forrásokkal kapcsolatos ügyek

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai meghatározóak a karsztrendszer, karsztforrások vonatkozásában.

Az elmúlt 10-15 év a karsztvízszint-emelkedéshez kapcsolódó azonnali intézkedést igénylő feladatokról, városunk természeti értékét növelő beruházásokról, kivitelezésekről szóltak. Így a források visszatéréséhez, a forrásvíz elvezetéshez kapcsolódó munkák jelentős része elkészült.

A legutóbbi évekre Tata térségében kvázi stabil karsztvíz állapot alakult ki. Ez azt jelenti, hogy átlagos beszivárgási viszonyok, az utóbbi húsz évre jellemző átlagos karsztvíztermelés nagyságrendje mellett, a karsztvízszintekben jelentős változás már nem várható, legfeljebb néhány méteres ingadozás az évi beszivárgástól és a térségi vízkivételtől függően.

A jelenlegi aszályos, a karsztrendszerbe történő csökkenő beszivárgás időszaktól függetlenül további fontos feladat a csapadék – karsztvíz elvezető rendszerek optimális fejlesztése, kiépítése, hogy az eddigi rekonstrukciós munkák eredményeként elkészült patakok, tavak „vízképe” száraz időszakban is, helyi depresszió nélkül is biztosítható legyen. Ezek tervezésénél fontos tényező az esetlegesen még ismeretlen vízfakadások bejelentése, és kivizsgálása.

II.I. Közvilágítás üzemeltetése, fejlesztése

Ügytípushoz kapcsolódó jogszabály a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a közvilágításról való gondoskodás a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati településüzemeltetési feladat.

A közvilágítási hálózat aktív elemeinek (lámpatestek, lámpatestek bekötővezetékei, lámpakarok, csatlakozó kötőelemek) üzemeltetését az önkormányzat szakvállalkozás bevonásával végzi. A fenti berendezések hibáit az önkormányzatnak kell bejelenteni, ahol a hibacímet továbbítják javítás céljából a karbantartók részére.

A közvilágítási hálózat további un. passzív elemeinek a hibáját ( általában szakaszhibák) a szolgáltató E.ON Zrt. felé kell jelezni. Ezek az elemek a kizárólag közvilágítás céljait szolgáló, az Elosztói engedélyes tulajdonában lévő kandeláber lámpaoszlopok, a kizárólag a közvilágítás villamosenergia-ellátását szolgáló vezetékrendszer, pl. közvilágítási kábel, közvilágítási kapcsolószál, a közvilágítás villamosenergia felhasználását, ill. üzemidejét mérő berendezés.

A lakosság részéről a közvilágítás létesítési, fejlesztési, korszerűsítési igényt írásban kell kérelmezni a közös önkormányzati hivatalnál. A hivatal a kérelem jogosságát megvizsgálja, elfogadása esetén megkezdi a létesítés műszaki-pénzügyi előkészítését.

II.J. Játszóterek üzemeltetése, fejlesztése

Ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003 (XI.27.) GKM rendelet.

Csak olyan játszótéri eszköz telepíthető, amelynek a biztonságossági követelményeknek való megfelelést a gyártó a kijelölt szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy azzal egyenértékű külföldi megfelelőségi tanúsítvánnyal igazolja.

A játszótéri eszközt telepítés után, vagy áttelepítést követően használatba venni a kijelölt szervezet által végzett, a biztonságossági követelményeknek való megfelelést ellenőrző vizsgálatot követően lehet.

A játszótéri eszközt a használati és kezelési útmutató előírásait figyelembe véve kell telepíteni és üzemeltetni.

Az önkormányzat (üzemeltető) a játszótéri eszközök időszakos ellenőrzését kijelölt szervezettel háromévenként elvégezteti.

A nem biztonságos eszközökhöz való hozzáférést meg kell akadályoznia egészen addig, amíg a használaton kívül helyezett eszköz szervizelése meg nem történik.

A felelős üzemeltető köteles ellenőrzési, vizsgálati és karbantartási naplót vezetni.

Az üzemeltető a játszótéri eszköz ellenőrzését és karbantartását a gyártó által javasolt időközönként elvégzi.

A játszóterek ellenőrzése rendszeres ellenőrzés szemrevételezéssel (az időjárás vagy vandalizmus következtében létrejövő veszélyforrások gyors, napi rendszerességgel történő ellenőrzése), operatív ellenőrzéssel (az eszközök stabilitásának az ellenőrzése 1-3 havonta) és éves átfogó ellenőrzéssel,(eszközök alapjainak és felületeinek üzembiztos állapotának maximum 1 évente történő átfogó felülvizsgálata) történik.

A lakosság részéről a játszótér létesítési, fejlesztési, korszerűsítési igényt írásban kell kérelmezni a közös önkormányzati hivatalnál. A hivatal a kérelem jogosságát megvizsgálja, elfogadása esetén megkezdi a létesítés műszaki-pénzügyi előkészítését.

II.K. Közösségi közlekedés szervezése

A helyi közösségi közlekedési feladatellátás forrása helyi önkormányzatnál a helyi iparűzési adóból származó bevétele (13 § (3) bekezdése).

Az önkormányzat a helyi menetrend szerinti közösségi közlekedési személyszállítást megszervezi és biztosítja a lehető legmagasabb színvonalon az utazási igények és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembevételével.

Az önkormányzat a helyi személyszállítási közszolgáltatások ellátására pályázat útján választja ki a szolgáltatót és vele személyszállítási közszolgáltatási szerződés köt. Jelenleg a Volánbusz Zrt. (mint a KNYKK Zrt. jogutódja) látja el a közösségi közlekedés biztosítását.

Az önkormányzat a feladatellátást folyamatos figyelemmel kíséri, a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzését elvégzi, a szolgáltató részére éves beszámolási kötelezettséget ír elő, valamint a helyi személyszállítási közszolgáltatást a közszolgáltatási szerződés szerinti ellentételezi.

Az önkormányzat a szolgáltatóval együttműködve – szem előtt tartva a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket – tesz javaslatot a helyi, közösségi közlekedési közszolgáltatás tervezési alapparamétereinek, valamint az alapellátás mértékének meghatározására, (területrészre, hálózatra, vonalcsoportra, vonalra vagy járatra), a közösségi közlekedési hálózat és menetrend meghatározása az ellátásért felelős részére.

Az önkormányzat évente részt vesz a helyközi közösségi közlekedés menetrendi egyeztetésein közvetíti a lakosság észrevételeit a közösségi szolgáltatók felé.

III. KÖZÚTKEZELÉSI FELADATOK

III.A. Közutak, járdák üzemeltetése, fejlesztése

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 10. § (1) szerint a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé tartozik a településüzemeltetés, azon belül pedig a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) értelmében a helyi közút kezelője a települési önkormányzat.

Az önkormányzat az éves költségvetésében biztosítja a feladatellátáshoz szükséges forrást. Az üzemeltetési, fenntartási feladatokat szerződés alapján a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. végzi el a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól 5/2004. (I. 28.) GKM rendeletben foglalt szakmai iránymutatás alapján.

III.B. Behajtási engedély a „Mindkét irányból behajtani tilos! Kivéve …” jelzőtáblával ellátott területre

Amennyiben a „Mindkét irányból behajtani tilos!” jelzőtábla alatt „Kivéve engedéllyel”, „Kivéve taxi”, vagy „Kivéve ….. (tömegközlekedési vállalat)” feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán feltüntetett járművel, továbbá kerékpárral és állati erővel vont járművel szabad behajtani.

Az engedélyt az út kezelője adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére.

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 14. § (14) bekezdése a „Mindkét irányból behajtani tilos!” jelzőtábla hatálya alá eső területekre a behajtási engedély kiadását az útkezelő hatáskörébe tartozó feladatként nevesíti.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 9. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete vagy közgyűlése gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról.

III.C. 3,5 t feletti gépjármű tárolására vonatkozó jegyzői igazolás kiadása

A jegyzői igazolás a 2012. január 1-je után indított a járművek forgalomba helyezésére, a már nyilvántartásba vett járművekkel kapcsolatos változás bejegyzésére irányuló eljárások során, illetve egyes közlekedési igazgatási eljárások során bemutatandó okmány, anélkül nem folytatható le a változás bejegyzésére irányuló eljárás, a járműnyilvántartásba a bejegyzés nem tehető meg.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §-a (5) bekezdésse a következőket tartalmazza:

„A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból

1.10-nél többet üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal általa vezetett egyéni vállalkozók nyilvántartása tartalmaz,

2. legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) és j) pontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amelyet a külön jogszabály szerint tárolási helyül a közlekedési hatóságnak bejelentett, és a bejelentés megtörténtét a közlekedési hatóság igazolása tanúsítja,

feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.”

III.D. Közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás

A közút felbontásához, annak területén (beleértve a járda, parkoló, közút zöld területe), az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel), valamint útcsatlakozás létesítéséhez (felújításához) a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

III.E. Forgalomtechnikai ügyek

Az önkormányzati közutak területén a forgalmi rend megváltoztatására (közúti jelzőtáblák kihelyezésére, gyalogátkelőhelyek kijelölésére, utcák egyirányusítására stb.) vonatkozó változtatási kérelmeket a Környezetvédelmi s Városüzemeltetési Iroda véleményezi, szükség szerint szaktervező bevonásával előzetes szakmai anyagot készíttet, majd a szakmai anyag alapján a Képviselő-testület illetékes Bizottsága határoz a forgalmi rend módosításról.

III.F. Gégjármű kárigény bejelentés

Az Önkormányzat fenntartásában lévő közutakon történt gépjármű kárigényeket a kár keletkezését követően haladéktalanul kell írásban bejelenteni a Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Irodának. A polgári jog általános szabályai szerint történhet a kár megtérítése. A kárigény jogalapjának elismeréséről a körülmények ismeretében a polgármester jogosult dönteni. A kárigénnyel kapcsolatban az önkormányzattal szerződésben lévő biztosító határozza meg a megítélt, kifizetésre kerülő kár összegét.

MUNKATÁRSAK

Csicsai Frigyes

főkertész

2.em. / 217. iroda

Tel.: +36-34-588-650

E-mail: fokertesz@tata.hu

Ügytípusok:

Fakivágás közterületen; Parlagfű, illetve egyéb allergén gyom bejelentés; Fakivágás természetvédelmi területen; Zöldterületi beavatkozások; Növényvédelmi ügyek

Takács-Harmath Erna

környezetvédelmi és természetvédelmi referens

2.em. / 217. iroda

Tel.: +36-34-588-620

E-mail: kornyezet@tata.hu

Ügytípusok:

Természetvédelmi engedélyek kiadása; Természetvédelmi, szakhatósági engedélyek; Zajkibocsátási határértékek megállapítása; Települési hulladék elhelyezésével, hulladékkal kapcsolatos közszolgálati díjkedvezményekkel kapcsolatos ügyek; Játszóterek üzemeltetése, fejlesztése

Tene Gáborné

útügyi referens

2.em. / 208. iroda

Tel.: +36-34-588-657

E-mail: varosuzem2@tata.hu

Ügytípusok:

Közösségi közlekedés szervezése; Közutak, járdák üzemeltetése, fejlesztése; Közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás; 3,5 t feletti gépjármű tárolására vonatkozó jegyzői igazolás kiadása

Tóth Mária

vízügyi referens

2. em. / 209. iroda

Tel.: +36-34-588-655

E-mail: varosuzem3@tata.hu

Ügytípusok:

Kút létesítése, üzemeltetése, fennmaradás és megszüntetése; Vízügyi igazgatási feladatok, települési vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, fejlesztés; Visszatérő forrásokkal kapcsolatos ügyek

Herceg László

ügyintéző

2. em. / 211. iroda

Tel.: +36-34-588-622

E-mail: varosuzem4@tata.hu

Ügytípusok:

Közvilágítás üzemeltetése, fejlesztése

Mátyás Mónika

ügyintéző

2. em. / 209. iroda

Tel.: +36-34-588-655

E-mail: matyas.monika@tata.hu

Ügytípusok:

Természetvédelmi területre történő behajtási engedély kiadása; Behajtási engedély a „Mindkét irányból behajtani tilos! Kivéve …” jelzőtáblával ellátott területre; Eb összeírás; Állategészségügyi feladatok ellátása, rágcsálómentesség fenntartása, szúnyog gyérítés koordinálása; gyepmesteri feladatok; Méhészek letelepedésének engedélyezése

Szabó István

kommunális ügyintéző

Tel.: +36-34-588-658

E-mail: kommunalis@tata.hu

Ügytípusok:

Kegyeleti közszolgáltatás ellátása, köztemetők üzemeltetése; Közvilágítás üzemeltetése, fejlesztése; Vízügyi igazgatási feladatok, települési vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, fejlesztés